Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hunya István: A földmunkásmozgalom ateista nevelő szerepéről

szemben is engedményekre kényszerülünk. Csekély erőnkkel nem kezdhetünk egyszerre a munkaadókkal, az egyházzal harcot, mert a harmadik, a legerősebb, az államhatalom, rögtön ránkcsapna. Tehát egyelőre nagyon gondoljuk meg, mit hogyan tegyünk. Tudjuk, a nyomorban vergődő agrárproletárok jó része a papok meséjét hiszi és nem a szigorú valóságot, amit tapasztal is: hiába kéri naponta korgó gyomorral ájtatos imájával az istent, „add meg nekünk mindennapi kenyerünket", elpusztulhatna, ha nem dolgozik, vagy valaki nem adna neki. Tehát nem a valóságot hiszi, hanem a vallás meséit. És miért? Erre a papok adják meg a választ: „Nem érteni, hanem hinni kell." Az élet megértéséhez gondolkodni merő és a tényeket megismerő értelem kell. Azért hirdetik a papok így a vallást, mert tudják: a gondolkodás az embert a valóság megismeréséhez vezeti. És akkor már hiába minden ámítás, nem az isten-mesét hiszi, hanem a valóságot. Tény: mi összegyűjtöttük többségében olyan rászorulók aláírását, akik tőlünk és nem az istentől remélték a segítséget. Eredmény: a liszt... Nahát, ezért nem tűrhetjük, hogy a papok azt suttogják a hiszékenyek fülébe, hogy isten segítségével a főpap szerezte meg a lisztet! — szólt Polányi —. Az igaz, legyőzni néha könnyebb volna sok embert, mint meggyőzni. Az is igaz. amit elnök elvtársunk néhányszor igen érthetően magyarázott, hogy a legyőzés még nem a meggyőzés. És még az is igaz, a legyőzéshez néha elég a türelmetlen nyers erő, a meggyőzéshez pedig a türelmes értelem kell. E két tényező néha engem is zavar, még ezek után is, amit most fejtegetünk... — Nem csak téged zavar az, Máté — szólt Uhrin György — hanem engem is, meg másokat is. Azt még tisztázni kell, mikor hasznos az egyik és mikor a másik. — És úgy nézett rám Uhrin is, Polányi is, hogy éreztem, felelnem kell: — A kérdésiekre legrövidebben így felelhetek: a türelmes értelemmel való meggyőzés mindig hasznos, a türelmetlen erővel történő legyőzés néha szükséges, Másként jelentkezik ez az egyén és másként a társadalom helyzetében ... — Ügy értsük ezt, ha az egyén nem tudja a valóságról meggyőzni az egyént, agyonüti és kész? — szólt Gyomai (Gubuznai) Géza. — Így is érthetjük. Annak következményeként az államhatalom téged már nem meggyőzni iparkodik helytelen cselekedetről, hanem büntető szerveivel legyőzetne: felakasztatna! De hát hagyjátok a gondolatkört befejezni... — Hagyjuk, hagyjuk, helyeseltek. — Nem akarok most a forradalmakról beszélni, amikor a társadalomban megindul az erjedés, amikor az elnyomott nép a tőkések, ngaybirtokosok kizsákmányolásától, a vallás butításától meg akar szabadulni és megfelelőbb államrendszert akar. És meggyőződik róla, ezt az elnyomó rendszert híveivel megértetni lehetetlen, akkor folyamodik a legyőzés minden formájához. Ha győz, még a legyőzöttet is iparkodik meggyőzni tette igazságáról, olyan tényekkel bizonyítva azt, amely a nép jogát, .iobb életlehetőségeit mutatják. — És ez itt 1919-ben mindkettő hiábavaló volt!... — sóhajtotta Uhrin György. — Nem volt hiába, barátom. Tanultunk belőle. Vizsgáljuk csak meg, menynyire bizonyítja ez eddigi állításomat. Bár erről már magunk között néhányszor beszélgettünk, de még bennünk sem kristályosodott kellőképpen. Tény: 19-ben a március 21 előtti napokban az eddig hatalmon levő pártok már képtelenné váltak az ország irányítására azért is, mert a dolgozók jó részét sikerült a tökéletesebb társadalmi rendszer időszerűségéről meggyőznünk. És az az erő akkor elég volt ahhoz, hogy legyőzze — legalább valamennyi időre — azokat, akiket meggyőzni még nem tudtunk .. . — Nem. mert nem úgy győztük le őket, ahogy megérdemelték volna, — szólt Büngös Illés. — Nagyon emberségesen bántunk velük. De ők aztán megmutatták nekünk, hogy kellett volna. — Igazad van. Illés. Tehát még ebből is az a tanulság: még a legyőzés után is szükséges a meggyőzés, de a meggyőzés után már szükségtelen a legyőzés! — Furcsa ez így, pajtás — szólt Uhrin. — Dehát csakugyan űgv van. Ha én meggyőzlek téged arról, hogy a kommunista rendszer iobb a dolgozó emberek részére, mint a kapitalista rendszer, akkor már nem szükséges hogy legyőzzelek úgy, mint Géza mondta ... — Na. barátaim, e közben felvetett vitaanyag hadd érjen tovább. Térjünk viszsza megkezdett beszélgetésünk folytatásához, tanuljunk most a liszt miként meg146