Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Szerényi Imre. Békés-Csanád-Csongrád egyesített vármegyék közigazgatása II. József korában

sát. A kérelmező benyújtotta a szükséges dokumentumokat az alispánnak, aki ezeket átadta a tiszti ügyésznek. A tiszti ügyész átvizsgálta az iratokat és írásbeli jelentést tett az alispánnak. Az alispán véleményezte, majd továbbította a helytartótanács nemesi osztályának, ahol az ügyet eldöntötték.

3-' Az eljárás 1785 előtt is hasonló volt, csak akkor az ügyet a nemesi közgyűlés elé vittem. Most az alispán maga intézte ezeket az ügyeket. A tiszti ügyész a nemességigazolási ugyeken kívül még más fontos feladatot is ellátott: eljárt polgári peres ügyekben, a hozzáforduló panaszosoknak eligazítást adott, esetenkén képviselte ügyüket az alispán előtt. Az alispán munkája sok tekintetben a szolgabírák munkáján alapult. Járásuk ügyeit ők ismerték a legjobban. írásbeli és szóbeli jelentéseik alapján döntött az alispán a legtöbb kérdesben. A békési járás szolgabírája: Beliczay József (1787 februárjától: Csupor László, Beliczay Arad megye alispánja lett), a Tiszán inneni járásé: Kárász Imre, a csabai járásé: Hergécz Imre, a tiszántúli járásé: Balogh Ferenc volt. A fennmaradt jelentéseik dátumából kiderült, hogy a szolgabírák állandóan utaztak. Beliczay például 1787 januárjában (!) urbarialis investigation

1'

1 tartott a békési járásban. A kiállított jegyzökönyvek dátuma a következő: Szeghalom január 12., Füzesgyarmat január 13., Vésztő január 13., Kőrösladány január 14., Békés január 15., Doboz, január 16., Gyula január 17., Vári január 19., Kétegyháza január 18. Tehát körülbelül 150 kilométeres utat tett meg tí nap alatt, közben elvégezve az investigatiót. Balogh Ferenc, a tiszántúli járás szolgabírája ugyanezt a feladatot öt nap alatt végezte el járásában (Szegváron, Vásárhelyen, Mindszenten, Komlóson, Szentesen), szintén januárban.^' A szolgabírák rendszeresen küldtek jelentést az újonnan letelepültekről, a járásukban található török alattvalók*' számáról, az utak és a hidak állapotáról, a szarvasmarhák számáról, a közrendet megzavaró eseményekről, a fűzfatelepítés eredményéről, az iparűzőkről, táblázatokat kellett készíteniük a termények piaci áráról, a gabona árfolyamáról, a dohánytermesztés helyzetéről, a tűzvészek okozta károkról, összeírták, hog)' járásukban hol található lakatlan birtok, rendszeresen kimutatást készítettek a községek pénzügyi elszámolásáról.

1' Figyelembevéve a járások területét (igaz, nem sűrűn lakott területek), megállapítható, hogy a jelentések és összeírások rendszeres elkészítése rendkívüli feladatot jelentett a szolgabírák számára, A vármegyei hivatal ezeket a jelentéseket összesítette és megküldte a királyi biztosnak. Az állandó feladatokon kívül még ad hoc jellegű megbízatásokat is végeztek. A szolgabírák szedték be tűzvész vagy aszály sújtotta vidékek lakosainak gyűjtött segélyeket.

3

8 Segítséget nyújtottak a megyei mérnöknek az út- és gátépítési tervek elkészítésénél. A szolgabírák és alszolgabírák munkája nélkül lehetetlen lett volna terveket készíteni a megye gazdasági és társadalmi fellendítésére. Minden terv, minden elképzelés az ő munkájukon alapult. A megyei jegyzői iroda a főjegyzőből, az aljegyzőből 2—3 írnokból és gyakornokból állt. Az 1787-ben kiadott rendelet értelmében a jegyzői iroda csak olyan személyeket alkalmazhatott, akik az előírt tanulmányokat elvégezték, hoszabb gyakorlattal rendelkeztek és ismerték a német hivatali nyelvet. A jegyzői iroda — a főjegyző irányításával — elkészítette az ügyviteli jegyzőkönyveket, összegezte a szolgabírák által beküldött jelentéseket, kimutatásokat, előkészítette az alispáni jelentés anyagát, intézte a levelezési ügyeket. József rendeleteiben nagy figyelmet szentelt az egészségügy helyzetének. A megye egészségügyét a megyei főorvos irányította. Békés—Csanád—Csongrád megye tőorvosa, Rigler Zsigmond rendszeresen jelentést tett a megye lakosainak egészségi állapotáról. Javaslatokat tett a járványos megbetegedések megelőzésére, gyógymódokat dolgozott ki a különféle betegségek gyógyítására. Ha járvány tört ki a megyében valahol, az alispán segítségével látott hozzá a járvány elfojtását célzó intézkedések végrehajtásához. Rigler Zsigmond egyrészt fontos egészségügyi irányítómunkát végzett, másrészt tudományos munkát is. (Természetesen a kor tudományos színvonalának megfelelően.) Ö irányította a 14 seborvos és 53 bába munkáját is. A megyei mérnök készítette az utak, hidak és gátak építésére vonatkozó terveket, költségvetéseket. Vertics József kiváló megyei mérnöknek nagy szerepe volt a Teleki által javasolt Arad és Szeged között vezető út terveinek kidolgozásában.

3!

1 Ö készítette el a tervekhez szükséges Tisza-térképet is. Több megye rész140