Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Szerényi Imre. Békés-Csanád-Csongrád egyesített vármegyék közigazgatása II. József korában

vételével akarták megépíteni a mirhói gátat, amelynek építése 15 000 gyalog és 35 000 igásrobotot igényelt volna. Ezt az ügyet különösen Almásy Pál pesti kerületi biztos szorgalmazta/'« Több megye mérnökeiből alakított bizottság foglalkozott a Maros folyó hajózhatóvá tételével. Vertics vezető szerepet játszott ebben a bizottságban. Számos új híd és kisebb út tervét készítette el 1787-ben. Az építési engedélyekről hozott 1787. márciusi rendelet, újabb terhet rótt a megyei mérnökre: az építkezni szándékozóknak tervrajzot kellett benyújtaniuk a megyei hivatalhoz, ahol a tervet elbírálták. Ezzel a szomszédok közötti vitákat kívánták megelőzni/t 1 Vertics mérnök ezenkívül rendszeresen ellenőrizte a hidak, utak és gátak állapotát. A megyei hivatal szervezetéhez tartozott még a lótenyésztés megyei felügyelője is. A hadsereg lóellátásának biztosítására a kormányzat jelentős anyagi erőket fordított, így a megyei lótenyésztés ügyére is nagy súlyt fektettek. A lótenyésztés Békés—Csanád—Csongrád megyei felügyelője Tomcsányi Kristóf volt. (Évi bére: 200 forint.) A selyemgubó tenyésztés fontosságáról már írtunk. Ennek megyei felügyelője Blaskovics József volt, szintén évi 200 forint fizetéssel. Az állandó megyei hivatalnokok mellett voltak még ideiglenes alkalmazásban állók is — sürgős munkák esetén. Feltehetőleg a szolgabírák, megyei mérnökök vittek magukkal segéderőket körútjaikra. (Az esküdtek 1786-ban még elkísérték a szolgabírákat, de az esküdti intézményt 1787-ben megszüntették.) *** A kerületi biztosi rendszer fontos változásokat hozott a megyék életében. A megyék ügyeit 1785-től 1790-ig. tehát nem a megyei nemesség választott emberei, hanem a király által kinevezett tisztviselők végezték. A közigazgatás új rendszere előremutató és sok vonásban haladó volt. A megyei tisztviselők által készített tervek, elképzelések, javaslatok, ha megvalósulnak, kétségtelen a haladást szolgálták volna. (Sok terv meg is valósult.) De az új rendszernek nem voltak gyökerei, a nemesség többsége nem támogatta, hanem passzív ellenállást tanúsított, amely nyílt felháborodásban tört ki József halálakor és elsöpörte az új közigazgatási rendszert. A királyi biztosi rendszer exponensei azonban tovább tevékenykedtek Lipót, majd Ferenc uralkodása alatt is. Részt vettek az 1790—91. évi országgyűlés által kiküldött bizottságok munkájában, amely bizonyos mértékig a tarsadalmi. gazdasági haladás ügyét szolgálta és csírájává vált a reformkorszak nagy művének. A biztosok, alispánok és a többi tisztviselők által kidolgozott elképzelések, tervek nem tűntek el nyomtalanul, mint ahogy Tessedik Sámuel műve sem, csak megvalósításuk a következő századra maradt. A királyi biztosi rendszer kísérlet volt, amely nem sikerült, de fennállásának öt éve alatt kétségtelen pozitív, előremutató eredményeket tudott felmutatni. 141