Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)
1972 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Prokopp Gyula: Gyula 1638-ban
Tények, dokumentumok emlékek PROKOPP GYULA: GYULA 1638-BAN Három levelet közlünk az alábbiakban. Mind a három 1638-ban kelt és a törökök hadi készülődéséről ad hírt Gyulán és környékén. Az első levelet Melith Péter 1 szabolcsi főispán és szatmári várkapitány írta, a levél címzettje pedig a „császár őfelsége", vagyis III. Ferdinánd- német-római császár és magyar király. A másik két levelet Kornis Zsigmond,I. Rákóczi György'' erdélyi fejedelem főtábornoka, illetőleg Ibrányi Mihály"' váradi várkapitány írták Melith Péternek, ő pedig ezeknek a leveleknek másolatát hozzácsatolta a királynak írt leveléhez. A latin nyelvű levelek magyar fordítását azoknak a további, de szintén egykorú másolatok alapján közöljük, amelyek a prímási levéltárban maradtak fenn''. Eredetileg valamely vélemény, vagy jelentés mellékletei lehettek ezek a másolatok. Erre utal, hogy Melith Péter levelének a másolata a külzetén nagy „B" betűvel van megjelölve, amint az iratmellékleteket jelölni szokták. A másik két levélnek nincsen semmi külön jele, nyilván azért, mert ezek — mint Melith Péter levelének mellékletei — szintén a „B" jel alá tartoztak. A másolatok hiányosak annyiban, hogy mindegyikből hiányzik a címzés és az aláírás. Ezen felül Melith Péter levelének keltét csak a külzetén levő feljegyzés mondja meg, a levél végső soraira pedig csak utal az „etc"' rövidítés. Kornis Zsigmond levelének másolatából hiányzik a megszólítás, a keltezés, valamint a befejezés. Végül nem találjuk a megszólítást Ibrányi Mihály levelének másolatában sem. Viszont mindhárom levélmásolat külzetén, illetőleg a lap felső részén rövid feljegyzés van, amely megemlíti a levél íróját és címzettjét, az elsőnél pedig még a keltét is. A másolatok egykorú voltát tanúsítja a papiros anyaga és az írás, de a tartalmi hitelességet bizonyító záradék, vagy a másoló aláírása, illetőleg pecsétje egyaránt hiányzik. Ennek ellenére sem kételkedhetünk a másolatok tartalmi hitelességében, mert kezeskedik ezért mindenkori esztergomi érseknek, mint az ország prímásának, az országos ügyekben betöltött szerepe. 1526 után még fokozódott az érsekek részvétele az állami ügyek intézésében. A nádori tiszt ismételten és huzamos időn át betöltetlen volt és ilyenkor többször a prímások viselték a királyi helytartó tisztségét. De ha volt is nádora az országnak és ha viselője olyan erős egyéniség volt is, mint Esterházy Miklós 8, a prímás meghallgatása nélkül alig történt bármi is. Pázmány Péteri' közvetítő tevékenysége egyfelől a király, másfelől az erdélyi fejedelmek, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György között, általánosan ismert. Az ő érseksége idejéből származó levéltári anyagban különösen nagy számban vannak az országos ügyekre vonatkozó iratok, köztük olyanok is, amelyek a nemzet életének akkor legfontosabb kérdésére, a török elleni védekezésre vonatkoznak. És ezek között egyaránt vannak többé-kevésbé ünnepélyes formában kiállított, eredeti oklevelek és egyszerű másolatok, feljegyzések. Ez az együttes adja meg a hitelesség pecsétjét az aláírást és viaszpecsétet nélkülöző lapoknak is. A Pázmány Péterrel kapcsolatban mondottak állanak utódaira, így közvetlen utódára, Lósy Imrére 1 0 is, akinek érseksége idejéből származnak a Gyulára vonatkozó, említett levelek. 122
