Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - Becsei József: A felszabadulás utáni gazdasági-társadalmi változások hatása Békés megye településeire

fele, végül a felszabadulás utáni évek. Ezekben az időszakokban kialakult településeket a felszabadulás utáni közigazgatási területmódosítás fogta azután össze a mai megye területébe. Ez a megye területén belül különálló, s egymástól többé-kevésbé elkülönülő területi egységek fennmaradásában még ma is jelentkezik. Ezeket a különbségeket az átlagszámok a legtöbb esetben elmossák, pedig az egyedi sajátosságok csak ezek alapján ítélhetők meg helyesen, s adhatnak támpontot a fejlesztéshez. Nézzük meg a mondottakat részletesen néhány vizsgálati szempont alapján. A mai megye területén 1930-ban 60, ma pedig 79 település osztozik. így a felszabadulás előtt egy településre átlagosan 16 417,3 kat. hold jutott, ma pedig 12 468,8 kat. hold esik (4. táblázat). Hasonlóan jellemző az egy településre jutó átlagos lélekszám, amely 1930-ban megyei átlagban 7668 volt, de 4. sz. táblázat. A települések átlagos területe és lélekszáma járásonként Békés megyében 1 település átlagos A járás neve területe (kh) lélekszám (fő) A járás neve 1930 1960 1930 1960 1966 1970 Békési 25 818 11 212 13 244 5 242 4 911 4 910 Gyulai 12 590 9 344 5 290 3 762 3 579 3 813 Mezőkovácsházi 9 110 7 976 4 731 3 774 3 369 3 342 Orosházi 11 915 11 223 4 964 4 671 4 247 4 220 Szarvasi 25 016 21 308 9 146 6 020 5 507 5 471 Szeghalmi 26 002 16 306 6 993 5 351 4 817 4 800 megyei átlag 16 417 12 468 7 963 5 929 5 737 5 733 1970-ben már csak 5733. Ezen az alapon is, éppen úgy, mint az egy településhez tartozó átlagos területnagyság alapján, megyénk az alföldi nagytelepülésegységű településterülethez tartozik. A 4. táblázat adatai mutatják, hogy az egyes járásokban is a nagyközségű települési rend a jellemző, azonban egészen másként tagolódik ebbe bele a szarvasi járás, mint pl. a mezőkovácsházi, s ismét másként tagolódott ebbe bele a békési járás a felszabadulás előtt, mint jelenleg. Ha most a viszonyítást megfordítjuk, s azt nézzük, hogy az egyes járásokban 10 000 kat. holdra hány település jut, úgy azt kapjuk, hogy a mezőkovácsháziban 12,6, a gyulaiban 10,7, a békésiben és orosháziban 9, a szeghalmiban 6,1 és végül a szarvasiban 5,8. Sok jelenlegi településhatár kialakításában semmiféle gazdasági szükségszerűség nem érvényesült, hanem az teljes mértékben íróasztal mellett előre elkészített séma alapján született meg. A lélekszám alakulásában az adminisztratív szervezés mellett már szóhoz jutottak gazdasági tényezők is, amit leginkább az 1960-as és 1970-es népességi adatok szemléltetnek. Ezen időszakban ugyanis új települések nem jöttek létre, az átlagos lélekszám mégis mintegy 200 fővel csökkent. Ha a megyei átlagadatokból kivesszük a városokat, s csak a községek átlagadatait nézzük, úgy 1960-tól 1966-ig egy település átlagos lélekszáma 6243-ról 5909-re csökkent; 1970-ig további csökkenés — 4169-re — állott be, ebben azonban szerepe van annak is, hogy közben 6 I