Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - Becsei József: A felszabadulás utáni gazdasági-társadalmi változások hatása Békés megye településeire

Szarvast várossá nyilvánították, vagyis az igazgatásilag is városi népesség száma mintegy 20 000 fővel nőtt, s így a megye lakosságának 30%-a él városokban, ami 7%-kal tcbb, mint 1960-ban volt. Azonban még így is jelentősen elmaradunk az országos átlagtól, mert a városokban élők aránya országosan 1970-ben 45% volt. Az átlagos népesség számának csökkenéséről tehát összességében azt mondhatjuk, hogy 1930 és 1960 között ennek a csökkenésnek egy új településrend kialakulása veit az oka, hiszen ezen időszak alatt a megye összes népessége 466 198-ról 468 466-ra növekedett. Ezzel szemben 1960 és 1970 között az átlagos lélekszámcsökkenés oka a népesség elvándorlása volt. Űj falvak nem jöttek létre, de a népesség 447 200-ra csökkent. Mivel az 1930-tól eltelt négy évtized alatt a legnagyobb népesség 1949-ben élt a megyében, így 1949 és 1960 között a települések lélekszámnagyságának csökkenésében a népesség fogyása is és a települések számának növekedése is szerepst játszott. Az elmúlt időszakban lejátszódott társadalmi átrétegződés részben csak foglalkozás változtatással járt, de számos esetben település-változtatást is jelentett, mégpedig megyén kívülre való költözést. A legtöbb település lélekszáma csökkent, de ezen túl jellegük is átalakulóban van. A következőkben a foglalkozásváltást és az eláramlást járási részletességben nézzük meg. Erről tájékoztat az 5. táblázat. Az adatok az eredeti közigazgatási beosztásban szerepelnek és nem tartalmazzák a városok adatait, kivéve a szarvasi járást, ahol a reálisabb ítéletalkotás miatt szerepeltetem Szarvas adatait. 5. sz. táblázat. A népesség alakulása Békés megyében járásonként A népesség száma Fogyás A járás neve 1930 1949 1960 1966 1970 1949-1966 számban •/< -ban Békési 52 103 53 304 52 423 49 112 49 100 — 4 192 — 7,9 Gyomai 40 507 38 407 37 319 33 768 — — 4 638 —12,— Gyulai 31 860 34 906 35 120 33 738 57 200 — 168 - 0,4 Mezőkovácsházi 74 725 76 461 71 709 64 024 63 500 —12 437 —16,2 Orosházi 48 119 49 754 46 716 42 473 42 200 — 7 281 —14,6 Sarkadi 35 869 37 771 37 053 34 307 — — 3 464 — 9,1 Szarvasi 40 470 39 362 38 689 37 116 38 300 — 2 246 — 5,7 Szeghalmi 40 701 45 087 42 566 38 495 62 400 — 6 591 —14,6 Az 5. táblázat adatai szerint a népesség legnagyobb arányú csökkenését a két északi (gyomai és szeghalmi), valamint a két déli (mezőkovácsházi és orosházi) járásban tapasztalhatjuk. Ha a fenti adatokat összevetjük a mezőgazdasági népesség és a mezőgazdasági keresők (6. és 7. táblázat) számának alakulásával, úgy azt fogjuk tapasztalni, hogy általában, ahol a mezőgazdasági népesség csökkkenése. illetve a mezőgazdasági keresők csökkenése a legnagyobb arányú, ott az összes népesség viszonylag kisebb ütemben csökkent. Ez pedig azon járásokban van így, ahol vannak olyan települések, amelyekben 7