Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 3. szám - SZEMLE

J EN El KAROLY: A PAMUTTEXTILMŰVEK MEZŐBERÉNYI GYÁRÁNAK TÖRTÉNETE 1920—1970. Az alapításának félévszázados jubileumát ünneplő Mezőberényi Textilgyár a Gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiadványaként figyelemre méltó üzemtörténeti monográfiát jelentetett meg. Az üzemtörténet írói: Dütsch Zsolt és Jakab Mihály a rendelkezésükre álló forrásanyag feldolgozásával és értékesítésével, rendkívül olvasmányos módon és sokoldalúan elevenítik meg a gyár ötvenéves történetét, alapításának körülményeit, gépi berendezésének és profiljának kialakulását, nehézségeit és eredményeit, munkástársadalmának növekedését anyagi, szociális és kulturális viszonyait, a gyár államosítását, többszöri átszervezését, majd szocialista üzemmé való alakulását. A munka értékét emeli, hogy a szerzők az üzem történetét Mezőberénv község történeti múltjával és a magyar pamutipar fejlődésével összhangban írták meg. A mai mezőberényi textilgyár jogelődjét, az Alföldi Szövőgyár Rt-t Czigler Lipót, Czigler Mór mezőberényi kereskedők és a Mezőberényi Takarékpénztár Rt 1920. július 18-án alapították. A Czigler fivérek már 1911-től kezdve foglalkoztak takácsiparral. Felismerve annak üzleti jelentőségét iparengedélyt váltottak, majd kézi szövőszékeket he lyeztek üzembe. A termelt árut rőfösüzletükben és vásárokon értékesítették. A manufaktúra jól jövedelmezett és az így szerzett profit módot adott a gyártás kiterjesztésére, a részvénytársaság riegalap'lásara. A vállalat üzeme a község régi vásárterének a területén épült fel, ahol az első években még kézi szövőszékeken folyt a gyártás. A munkásság egyrészét bedolgozói rendszerben foglalkoztatták. Az üzem műszaki fejlesztésében az 1924-es év jelentette az első forduló pontot, amikor a tulajdonosok 20 mechanikai szövőszéket és 2 vetülékcsévelőt szereztek be. A mechanikai szövőgépek meghajtására egy generátorgázmotort helyeztek üzembe. A következő években újabb szövőgépeket állítottak munkába, ezzel pedig egyre több k/'ii szövőszék került ü semen kívJl Esy évtized múlva a gvar már saját erőművel rendelkezett, meí/nek segítségével u mechanikai szövőgépeket villanvmoíorokkal kezdték hajtatni. Mezőberény község a szükséges munkaerőt bőségesen tudta biztosítani. A községben 1921-ben 1200 munkanélkülit tartottak nyilván. Az Alföldi Szövőgyár 1920—1929. közötti években 50—90 munkást foglalkoztatott. Munkáslétszáma csak 1929-től kezdve nőtt meg. A gyár a legnagyobb foglalkoztatottságát 1935ben érte el, amikor az üzemben 215 alkalmazott dolgozott. Mezőberényben különben a munkanélküliség csak a harmincas évek végén szűnt meg. Az Alföldi Szövőgyár első gyártmányait takácsáruk: törülköző, törlőruha, lepedővászon, zsebkendő és abrosz képezték. A méteres áruk, férfi és női pamutszövetek gyártása csak 1932— 1933-as években vett nagyobb lendületet. A mechanikai szövőgépek beállítása a termelést mennyiségileg nagyon megnövelte. A termelés értéke 1932— 1939. között meghaladta az 500.000 pengőt, egyes években pedig 800,000 pengőt is elérte. A második világháború évei alatt a gyár működése megbénult. A nyersanyag beszerzése, főként a kisüzemek számára megnehezült. Ennek kö.597