Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 3. szám - SZEMLE

BOOR LÁSZLÓ: Bálint Ferenc — G. Voss István A BÉKÉSCSABAI MUNKÁSMOZGALOM DOKUMENTUMAI (1890—1944.) Békéscsaba Város Tanácsa, 1971. 176 l. + 16 l. képmelléklet. Áchim L. András születésének 100. évfordulójára Békéscsaba Város Tanácsa — röviddel a Tanulmányok Békéscsaba történetéből megjelentetése után — újabb kötetet adott ki, A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai címmel. A dokumentumkötet anyagát válogatták és magyarázó jegyzetekkel Bálint Ferenc és G. Vass István látták el, és a Forráskiadványok a Békés megyei Levéltárból c. sorozat ötödik köteteként jelent meg. Hasonlóan a sorozat korábbi kiadványaihoz ez a kötet is tartalmi és szerkesztési igényességével hívja fel magára a figyelmet. Mindenekelőtt le kívánjuk szögezni, hogy nincs könnyű dolga a forráskiadványok ismertetőjének. Nehézséget jelent mindenekelőtt a dokumentumkötet műfaja. Ennek a csak adatokat, tényeket rögzítő — és a szerzőt csak hiányosságai estén láttatni engedő — műfajnak a célja a széleskörű ismeretterjesztés. Egy forráskiadvány értékét és használhatóságát minden esetben az dönti el, hogy mennyire jut el azokhoz, akiknek készül: elsősorban kutatókhoz előadókhoz és a történelem iránt érdeklődő emberekhez. Így a dokumentumkötet tulajdonképpeni „helyretevése" csak a használat során történhet meg. Nem könnyű feladat másrészt azéit sem, mert álalában a szerzők tudományos ismerete a bemutatott korról még korántsem jelenti azt, hogy jó forráskiadványt tudnak szerkeszteni. A legtöbb dokumentumkötetnél ugyanis a legnagyobb problémát jelenti a jól öszszegyűjtött anyag szelektálása. A Békés megyei kutatók számos korábbi kiadványuk során már jelentős tapasztalatokra tettek szert az anyag szigorú szelektálásában. Ez a kiadvány is a számos korábbi tapasztalat felhasználásával készült és így színvonalas gyűjteményt tarthat kezében az olvasó. A kötet ismertetője — aki csak a közölt anyagot ismeri — csupán néhány szerkezeti és forrrai kérdésre hívhatja fel a figyelmet. A szerzők a kötet anyagának zömét a Békés megyei Levéltár irataiból válogatták, de találunk az országos gyűjtemények anyagából és az egykori sajtóhíradásokból is szemelvényeket. Ez a szerzők lelkiismeretes forrásfeltárására utal, még akkor is, ha néha — a levéltári anyag hiánya miatt — erre kényszerítve voltak. A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumainak megjelentetését mindenképpen hasznosnak kell mondanunk. Békéscsaba a XIX. század második felétől — de különösen a századfordulótól kezdve — e vidék egyetlen valamennyire is iparosodott helysége volt. Az igazságtalan földbirtokmegoszlás a parasztságot már korán elvezette az agrárszocialista szervezkedésekhez, majd a század elején országos viszonylatban is jelentős szerepet játszott. Az iparosodás előrehaladásával a mind nagyobb létszámmal dolgozó üzemek pedig megteremtették a lehetőséget a kizsákmányolással szembeni szervezett ellenállásra. A jól megválasztott dokumentumok hű képét adják a csabai munkások és parasztok gazdasági kizsákmányolásának, politikai jogfosztottságának, kétségbeejtő szociális helyzetének. Az összeállításból minden kétséget kizáróan bebizonyosodik, hogy a harc, amely 1890-től a fel13* 587