Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 3. szám - SZEMLE

gyűjtés során először érkezett Csabára, s nyerte az első „Áchim-ihletést". Rög­tön hozzátette azonban, hogy erre az ünnepségre nem a régi Áchim-élményt hozta magával: szerepét ma még na­gyobbnak látja, mint azt 1937-ben a „Viharsarok"-ban megrajzolta. Majd így folytatta: — Szerepét és po­litikai ténykedését már akkor is korsze­rűbbnek és pozitívebbnek láttam, mint amilyen a 30-as évek ellenzéke volt. Áchim nem táplált balga reményeket, nem volt nacionalista. Milyen hamisan csengett az akkoriban zászlót bontott Kisgazda Párt jelszava: „Vissza Nagy­atádihoz !" Áchim forradalmiságához kellett volna visszatérniük, ehhez azon­ban nem volt bátorságuk. Még bevezetőben szeretném leszögez­ni, hogy nem valaki ellen, pusztán Áchimért emelek szót. 100 évvel ezelőtt indult Áchim élet­útja. Az első kérdés amivel szembeta­lálta magát: Mi legyen? — Or vagy paraszt? Az iskola, a bir­tok szinte predesztinálta őt arra, hogy paraszti mivoltából kivetkőzve úrrá vál­jon. De lehetett volna községi bíró, vagy követhette volna a csabai parasztok „szentháromságát": a föld. a részvények és a bankbetétek imádatát. Volt azon­ban egy harmadik vonzás is: a munkás­mozgalom, Ady, Móricz, Jászi Oszkár — egy szóval a magyar progresszió tá­borának vonzása. És Áchim ehhez az utóbbihoz csatlakozott. Politikai küzdelmeihez tömör hátteret szervezett magának a helyi agrárprole­tárok tömegéből, de igyekezett meg­nyerni a gazdákat is. Tisztában volt ugyanis a feladatok sorrendjével, nem akarta idő előtt kiélezni a parasztságon belüli ellentéteket, Vass Vilmos nemrég közzétett emlék­irata szerint Áchim fellépése előtt Csa­bán rend és nyugalom volt. Csak ő szí­totta fel az osztályharc tüzét. Valóban így lenne ez? Legfeljebb azt mondhat­juk. hogy korábban az elnyomottak nem léptek fel olyan szervezetten és egysé­gesen, mint az ő vezetésével. Féken tar­totta őket ugyanis az uralkodó osztály három félelmetes eszköze: a karhata­lom, a közigazgatás és az éheztetés. Áchim tehát mindössze annyit tett. hogy összefogta a szétzilált népi erőket. Való­ságos néptribunná nőtt e küzdelem so­rán. E helyi harcokat próbálják — a kispolgári látásmód szemüvegén keresz­tül nézve — eltorzítani ellenfelei azóta is. Erőszakosnak, durvának, összeférhe­tetlennek állítják be, arról azonban nem szólnak, hogy közismert tények szerint a helyi hatalmasok évekig készültek el­vesze jtésére. Felmerül a kérdés, hogy miért paza­rolt annyi energiát a helyi harcokra? Arra a nagy kérdésre akart választ kap­ni, hogy lehet-e parasztot, az elnyomott népet folyamatos osztályharcra vezetni. S a Viharsarok népe, amely őt adta, s amelyet ő valósággal új néppé gyúrt át, pozitív választ adott a kérdésre. Szocialista volt-e Áchim? Programja fokozatosan radikalizálódott, célkitűzé­seiben azonban sohasem vált szocialis­tává. Hozzá kell azonban tenni, hogy 1945-ig így sem merte vállalni szerepét egyetlen parasztpolitikus sem, s ha a szocializmusig nem is jutott el, útja a szocializmus felé vezetett. Pártja, a Parasztpárt különbözött az országgyűlés többi pártjától. Nemcsak a választások idején létezett, nem pusztán néhány ember mandátumszerzési vágyát szolgálta ki. Áchim forradalmi párt alapjait rakta le. forradalmi vezetőréte­get szervezett maga körül. Ha még nyolc évig folytathatta volna szervező munká­ját, milyen nagyszerű sereg élén jelen­hetett volna meg 1918-ban' Befejezésül az 1911-es Áchim-ellenes vádakról, támadásokról és az azóta is tartó gyalázkodásról szólt: Áchim L. András emberi és politikai megítélésé­ben az egyik oldalon Ady Endre, a má­sik oldalon Vass Vilmos áll. Én ebben a kérdésben is Ady Endrét tartom igaz mércének. Bölöni György Áchim halálát az elő­retört nép visszaveretésének nevezte. S ma sem látjuk ezt másképp: Áchimmal eev gyönyörű forradalmi kezdeménye­zést temettek el. Az Áchim vezette forradalmi paraszt­ság és Áchim forradalmi szenvedélye hiányzott az 1918-as polgári demokra­tikus forradalomból. Ezért nem valósul­hatott meg annak egyik legfőbb felada­ta. a demokratikus földreform. így él ma bennem Áchim L. András. Az emlékülés résztvevői ezután az evangélikus temetőben részt vettek Áehim síremlékének megkoszorúzásán. Achim, L. András Tudományos Emlékülés Másnap, március 16-án 9 órakor — mintegy a 12-i akadémiai emlékülés 12 569

Next

/
Thumbnails
Contents