Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)
1971 / 3. szám - SZEMLE
gyűjtés során először érkezett Csabára, s nyerte az első „Áchim-ihletést". Rögtön hozzátette azonban, hogy erre az ünnepségre nem a régi Áchim-élményt hozta magával: szerepét ma még nagyobbnak látja, mint azt 1937-ben a „Viharsarok"-ban megrajzolta. Majd így folytatta: — Szerepét és politikai ténykedését már akkor is korszerűbbnek és pozitívebbnek láttam, mint amilyen a 30-as évek ellenzéke volt. Áchim nem táplált balga reményeket, nem volt nacionalista. Milyen hamisan csengett az akkoriban zászlót bontott Kisgazda Párt jelszava: „Vissza Nagyatádihoz !" Áchim forradalmiságához kellett volna visszatérniük, ehhez azonban nem volt bátorságuk. Még bevezetőben szeretném leszögezni, hogy nem valaki ellen, pusztán Áchimért emelek szót. 100 évvel ezelőtt indult Áchim életútja. Az első kérdés amivel szembetalálta magát: Mi legyen? — Or vagy paraszt? Az iskola, a birtok szinte predesztinálta őt arra, hogy paraszti mivoltából kivetkőzve úrrá váljon. De lehetett volna községi bíró, vagy követhette volna a csabai parasztok „szentháromságát": a föld. a részvények és a bankbetétek imádatát. Volt azonban egy harmadik vonzás is: a munkásmozgalom, Ady, Móricz, Jászi Oszkár — egy szóval a magyar progresszió táborának vonzása. És Áchim ehhez az utóbbihoz csatlakozott. Politikai küzdelmeihez tömör hátteret szervezett magának a helyi agrárproletárok tömegéből, de igyekezett megnyerni a gazdákat is. Tisztában volt ugyanis a feladatok sorrendjével, nem akarta idő előtt kiélezni a parasztságon belüli ellentéteket, Vass Vilmos nemrég közzétett emlékirata szerint Áchim fellépése előtt Csabán rend és nyugalom volt. Csak ő szította fel az osztályharc tüzét. Valóban így lenne ez? Legfeljebb azt mondhatjuk. hogy korábban az elnyomottak nem léptek fel olyan szervezetten és egységesen, mint az ő vezetésével. Féken tartotta őket ugyanis az uralkodó osztály három félelmetes eszköze: a karhatalom, a közigazgatás és az éheztetés. Áchim tehát mindössze annyit tett. hogy összefogta a szétzilált népi erőket. Valóságos néptribunná nőtt e küzdelem során. E helyi harcokat próbálják — a kispolgári látásmód szemüvegén keresztül nézve — eltorzítani ellenfelei azóta is. Erőszakosnak, durvának, összeférhetetlennek állítják be, arról azonban nem szólnak, hogy közismert tények szerint a helyi hatalmasok évekig készültek elvesze jtésére. Felmerül a kérdés, hogy miért pazarolt annyi energiát a helyi harcokra? Arra a nagy kérdésre akart választ kapni, hogy lehet-e parasztot, az elnyomott népet folyamatos osztályharcra vezetni. S a Viharsarok népe, amely őt adta, s amelyet ő valósággal új néppé gyúrt át, pozitív választ adott a kérdésre. Szocialista volt-e Áchim? Programja fokozatosan radikalizálódott, célkitűzéseiben azonban sohasem vált szocialistává. Hozzá kell azonban tenni, hogy 1945-ig így sem merte vállalni szerepét egyetlen parasztpolitikus sem, s ha a szocializmusig nem is jutott el, útja a szocializmus felé vezetett. Pártja, a Parasztpárt különbözött az országgyűlés többi pártjától. Nemcsak a választások idején létezett, nem pusztán néhány ember mandátumszerzési vágyát szolgálta ki. Áchim forradalmi párt alapjait rakta le. forradalmi vezetőréteget szervezett maga körül. Ha még nyolc évig folytathatta volna szervező munkáját, milyen nagyszerű sereg élén jelenhetett volna meg 1918-ban' Befejezésül az 1911-es Áchim-ellenes vádakról, támadásokról és az azóta is tartó gyalázkodásról szólt: Áchim L. András emberi és politikai megítélésében az egyik oldalon Ady Endre, a másik oldalon Vass Vilmos áll. Én ebben a kérdésben is Ady Endrét tartom igaz mércének. Bölöni György Áchim halálát az előretört nép visszaveretésének nevezte. S ma sem látjuk ezt másképp: Áchimmal eev gyönyörű forradalmi kezdeményezést temettek el. Az Áchim vezette forradalmi parasztság és Áchim forradalmi szenvedélye hiányzott az 1918-as polgári demokratikus forradalomból. Ezért nem valósulhatott meg annak egyik legfőbb feladata. a demokratikus földreform. így él ma bennem Áchim L. András. Az emlékülés résztvevői ezután az evangélikus temetőben részt vettek Áehim síremlékének megkoszorúzásán. Achim, L. András Tudományos Emlékülés Másnap, március 16-án 9 órakor — mintegy a 12-i akadémiai emlékülés 12 569