Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 3. szám - SZEMLE

Z IM ILI SZABÓ FERENC: TUDOMÁNYOS ÜLÉS BUDAPESTEN AZ ÁCHIM-ÉVFORDULÓ ALKALMÁBÓL Az Országos Áchim-Emlékbizottság, a Magyar Történelmi Társulat, az MSZMP Párttörténeti Intézete, a Magyar Agrártudományi Egyesület Agrártörténeti Szakosztálya és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Történelmi Választmánya rendezésében 1971. március 10-én a Magyar Tudományos Akadémia Felolvasó Termében került sor a nagy parasztpolitikus születésének 100. évfordulója alkalmából tartott tudományos ülésre. A rendezvény elnökségében foglalt helyet dr. Ember Győző akadémikus a Történelmi Társulat elnöke, dr. Lázár Vilmos ny. egyetemi tanár, az Agrártörténeti Szakosztály elnöke, dr. Mód Aladár egyetemi tanár, a Történelmi Választmány elnöke, dr. Vass Henrik a Párttörténeti Intézet igazgatója és dr. Becsei Józ? >f, az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottságának titkára. A mintegy nyolcvan személy részvételével. köztük több mint harminc békéscsabai és Békés megyei vendég jelenlétében lefolyt tudományos ülést Ember Győző nyitotta meg. Köszöntő szavaiban utalt arra, hogy a magyar nép mindig híven őrizte nagyjai emlékét, s nagyjaink között k°ll számontartani Áchim L. Andrást is. Az első előadást dr. Király István, az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének munkatársa tartotta meg, „Áchim L. András, a demokratikus parasztpolitikus" címmel. Bevezetőjében az Áchim-kutatások történetének néhány mozzanatát érintette, abból a szempontból, hogy miért kellett viszonylag hosszú idő a reális értékelés kialakulásához. A 30-as évek elismerést érdemlő erőfeszítései (Bodrogközy Zoltán és Féja Géza munkái) után Tibori János, Pölöskei Ferenc és Király István kutatásai az 1960-as évek eredményei jelentettek frontáttörést az Áchim-problémában. (Király Istvánt személy szerint a Nagyatádi Szabó Istvánra vonatkozó kutatások vezették el Áchimhoz.) Az első fő kérdésként arra próbált választ adni Király István előadása, hogy miképpen vált parasztpolitikussá Áchim és mit jelentett az általa fémjelzett Paraszpárt. Rámutatott: Achimot a békéscsabai képviselőtestületben a földkérdés körüli helyi ellentétek fordították tízembe a csabai urakkal. 1902-től mutatható ki rohamos ellenzékivé válása. E magatartásra figyelt fel a békéscsabai földmunkásság szervezete. A Népegylet jellegét elemezve kiemelte Király István, hogy az a különféle agrárszocialista irányzatok helyi erőinek gyűjtőhelye volt, nem lehet egyértelműen mezőfistának tartani. A Parasztpárt politikájának kialakulásához a végső lökést a Várkonyi Istvánnal való kapcsolat adta meg. Az eszmei indításokat Áchim elsősorban Várkonyitól kapta,, Mezőfi Vilmos pártja inkább szervezési kérdésekben nyújtott példát. Áchim mozgalma és az agrárszocialisták között sok külsőleg azonos vonás mutatható ki, de a Parasztpárt elődeinél jóval több volt, hiszen önálló osztályerőként az egész parasztságot akarta megszervezni. Áchim a nagybirtok és a parasztság egésze közötti ellentétet tartotta a fő ellentétnek. Ezzel kapcsolatban fejlődött földreform-programja is. Részletesen elemezte Király István ezután, hogy Áchim korában reális 5G6