Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 3. szám - SZEMLE

volt-e a parasztegységre törekvés Magyarországon. Ha a parasztegységet mint politikai kategóriát vizsgáljuk, létrehozása érdekében Áchim számottevő sikereket ért el. Az egész parasztságot átfogó programot a parasztságon belüli differenciálódás előrehaladott volta miatt alig lehetett kidolgozni. A földreform és az általános választójog kivívása érdekében azonban minden réteget meg lehetett nyerni. Áchim mozgalmával olyan történelmi jelentőségű folyamat indult el. amely a polgári demokratikus forradalmat akaró összes erők tömörítéséhez vezethetett volna. Erre a szerepre Áchim pártja a nemzetiségi kérdésben elfoglalt helyes álláspontja révén is alkalmas volt. Előadása utolsó szakabzában Áchim és Ady barátságának, harcostársi viszonyának néhány mozzanatát ismertette Király István. Ady már 1905-ben felfigyelt Áchimra; pontosan nem tudjuk, mikor találkoztak először személyesen, 1906 februárjában már szoros barátságban voltak. Ady írásaiból idézve és a költő gerendási látogatásának, az Áchim halála alkalmából küldött táviratnak a felelevenítésével az eddigieknél teljesebb képet kaptunk a két nagy egyéniség kapcsolatának tartalmáról is. Dr. Erényi Tibor kandidátus, a Párttörténeti Incézet osztályvezetője „A szocialista, mi nkásmozgalom és Achim L. András" címen tartott előadást. Mondanivalója első részében utalt az évforduló, mint számbavételi lehetőség jelentőségére. Áchim körül elég sok a megválaszolatlan kérdés, amelyek megoldást és további kutatómunkát kívánnak. Az agrárszocialista mozgalmak tartalmi áttekintése kapcsán megállapította, hogy a Szociáldemokrata Párt a földkérdésben vallott álláspontja miatt távolodott el a parasztpártoktól, miután a mezőgazdasági nagyüzem korszerűségének elvét vallva a földosztást nem tartotta szükségesnek. Az SZDP csak a mezőgazdasági munkássággal kívánt együttműködni, a parasztság más rétegeire nem számított, a munkás-paraszt szövetséget nem szorgalmazta. Részletesen elemezte Erényi Tibor, hogy mit vett át Áchim L. András a korabeli szocialista mozgalomtól, különösen az 1890-es és az 1903-as szociáldemokrata programból, továbbá Vávkonyi és Mezőfi pártjainak célkitűzéseiből. Rámutatott arra, hogy a parasztszocialista irányzr.tok és Áchim pártja az első világháború előtti években hz SZDP magatartását is módosították, ennek jele a külön agrárprogram .kidolgozása, az 1908-as programtervezet közzététele. Áchim és a Szociáldemokrata Párt együttműködése csak részlegesen valósulhatott meg, az általános választójogért és a polgári demokratikus szabadságjogokért való küzdelemben, a koalíció elleni magatartásban. Az SZDP vezetése ugyanakkor türelmetlen volt a plebejusokkal szemben, az egész dolgozó népet kívánta képviselni, de célkitűzései erre alkalmatlanok voltak. Hangoztatta azt a véleményét is Erényi Tibor, mely szerint a parasztegység kérdése további kutatásokat kíván, mert nem csak szubjektív okok miatt nem jött létre. Az SZDP és Áchim közötti viták ellenére mindketten a haladás táborába tartoztak. Áchim halála több vonatkozásban a Szociáldemokrata Párt vezetőit is kiengesztelte. Dr. Poloskái Ferenc, a történettudományok doktora, egyetemi tanár volt a harmadik téma előadója Achim L. András helye a progresszió táborában c. referátumával. Bevezetőként kifejtette: A magyar progresszió értékelése körül jelentős bizonytalanság uralkodik. A polgári történetírás az első világháború előtti haladó mozgalmakat többnyire kommunista törekvéseknek állította be, a felszabadulás utáni dogmatikus szemlélet pedig a parasztmozgalmakat a „sötét mezőben" hagyta, n*m történt meg a társadalmi és történeti fejlődés együttes vizsgálata. Ma a tudományos kutatások előtt nincsenek akadályok, túljutottunk a korabeli küzdők megítélésenek és az aktuális problémák összekapcsolásának időszakán. Előadásának fő mondanivalójaként rögzítette, hogy Áchim és pártja a progresszió táborának egyik erős irányzatát testesítette meg. A paraszti követeléseken túl belátta az összes haladó irányzatok egységesítésének szükségességét. A Parasztpárt 1908-as kongresszusa kiemelkedő pont az egész progresszió történetében. Áchim egyértelműen elhatárolta magát a közjogi politikától, annak akár 48-as, akár 67-es irányzatától. 1910-ben rövidebb időre elbizonytalanodott ugyan, de a munkapárti korszak alatt ismét a régi határozottsággal küzdött. Következetesen felemelte szavát a háborús politika, a nagy terheket jelentő .567