Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 3. szám - KIÁLLÍTÁS - Legány Dezső: Az Erkel Ferenc Emlékmúzeum

Ugyancsak kiigazítást igényelne a felirat Mahler képénél is. Mert Gustav Mahler (elől a keresztnév!) valóban nagy karmester és kiváló zeneszerző volt, de külföldi, és ezért akként kell dicsérni, nem a hazai zenevilág képviselőjeként, ami nem volt. Még egy megjegyzés. Erkel 1853-ban nem a Filharmóniai Társaságot hívta életre, hanem a filharmóniai hangversenyeket, amelyek előkészítették a jogi testületté alakulást: a Filharmóniai Társaságot. Erre azonban csak az abszolutizmus eltűntével, 1870-ben kerülhetett sor. Természetesen a Filharmóniai Társaság 1853-tól számítja kezdetét, noha akkor de jure (jog szerint) nem volt meg, mert nem engedélyezték, csak de facto létezett. Erre a kettősségre a felirat is rámutathatna. Ezek a kis tövisei annak a rózsaszálnak, amihez az Erkel Ferenc Emlékmúzeum hasonlítható. Most, hogy megszületett, nyomban felmerül a kérdés: mi lehet életének értelme? Ha meghagyják változatlanul olyannak, ahogy kialakult — bármilyen kedves legyen is így —, egy idő után elveszti vonzását azokra a látogatókra, akik már megtekintették. Pár évenként tehát meg kellene újhodnia, hogy a mostani összefoglaló kép után felváltva részleteiben is dokumentálja: milyen volt Erkel mint előadóművész és karmester; milyen lényeges vonásokat húzott meg Erkel mint zeneszerző az egész ország kulturális arculatán; ha nehezen is. merre jutott el művészete a világba; mit jelent a mai kornak; kik voltak legnevesebb tanítványai a zeneakadémián; mire vitték jeles fiai. E felsorolást hosszan lehetne folytatni — ha érdemes. Nem szabad azonban elvárnunk egy 26 000 lakosú várostól, de még a megyétől sem, hogy az egész nép nagy kulturális kincsének szerteszét kallódó értékeit egyedül a maga anyagi erejéből gyűjtse. Ebben a nagy családnak — az országnak is, legalább időnként, támogatnia kellene. Ha másként nem, esetleg úgy. hogy ide vágó anyagának másodpéldányait Gyulán őriztetné. Erkelnek valamennyi operája kiadatlan, úgyanúgy legtöbb más kompozíciója is. Amíg így marad a helyzet, és Erkelnek úgyszólván egész életműve valamely természeti csapásban azonnali pusztulásnak van kitéve, nagyon kívánatosnak tűnnék, hogy mindeme kéziratokról egy-egy fénymásolatot vagy mikrofilmet Gyulán is őrizzenek, akár a tulajdonjog fenntartásával is. Erkelnek és fiainak levelei nagyrészt összegyűjtetlenek. Ezeknek felkutatása sokenergiát köt le, mert nemcsak az ország területén belül kell számosnak lappangania. hanem talán még inkább a határokon túl, Kolozsvártól Pozsonyig, Bécsig, Brnóig, Prágáig, amerre csak Erkel idejében a Nemzeti Színház operai részlegét sok szál kötötte. Nagyon szükséges, hogy minden levélről legyen fénymásolat, legalább egy helyen az országban, például Gyulán. Nélkülük sem a kort, sem Erkel életét hitelesen megírni nem lehet. Hazánkban a múlt századnak legnagyobb hatású magyar zeneműve a Hunyadi László volt. Erkel híres operájáról akkor több másolat készült a vidéki magyar operatársulatok használatára, melyekből valamelyik talán még ma is megtalálható e társulatok egykori központjaiban: Kolozsvárott, Aradon, Debrecenben, Székesfehérvárott, Pécsett és esetleg Miskolcon. Egy átdolgozott, kibővített változat az operából Párizsba is elkerült. E másolatok sokat elárulhatnának a Hunyadi itthoni elterjedtségéről, az indokolatlanul teljesen feledésbe merült vidéki magyar "operatársulatok színvonaláról, sőt arról is, mikor komponálta Erkel egyes később keletkezett számait. Gyula város külföldi idegenforgalmát bizonyára főleg a két legközelebbi országra építi. Ebből a szempontból is lényeges, hogy a múzeum rendelkezzék az 1860-as bukaresti és zágrábi Hunyadi bemutató odavalósi plakátjainak és kritikáinak másolataival. Az egykori pozsonyi, kolozsvári, aradi, kassai, debreceni, pécsi és más bemutatókról talán itthon is fellelhetők plakátok. Liszt Ferenc volt az első, aki a Hunyadi remek nyitányát külföldön, Bécsben elvezényelte. Vajon nincs-e meg ott a bemutató kottája és hirdetése? A szovjet bemutatókat a múzeum máris szépen dokumentálja: volt azonban a mi korunkban Erkel-opera bemutató Genfben is Németh Amadé, Helsinkiben pedig Ferencsik vezényletével — talán van plakátjuk és kritikájuk is ezekről. Nagyon valószínűnek látszik, hogy az egykori Wenckheim-család levéltári irattári anyagának átfésülésétől jelentős új adatokat remélhetnénk Erkelékről és Gyula .501