Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 3. szám - KIÁLLÍTÁS - Legány Dezső: Az Erkel Ferenc Emlékmúzeum

zenei életéről. Ugyanígy a Rosty-család volt levéltárából. A gyűjtőmunka azonban nem korlátozódhat az elmúlt századokra. Ujabb időkbe is át kell csapnia bizonyítékául annak, hogy Erkel művészete és Gyula városa egyaránt él. Futtában elég itt egy eseményt felidéznem, a Magyar Néprajzi Társaság Gyulán megtartott vándorgyűlését 1921-ből, melyen április 3-án Kodály Zoltán „Erkel és a népzene" címmel tartott előadást. A bokros tennivalók felsorolása megközelítőleg sem fér be egy rövid cikkbe. Inkább csak ízelítő ez egy kívülállótól abban a vonatkozásban, milyen komolyak a távlatai az emlékmúzeumnak. Igazgatója, Szerdahelyi István főleg két irányban szeretné fejleszteni a múzeumot: egyre inkább archívum jelleget biztosítva annak és ugyanakkor kiterjesztve a figyelmet Erkel fiaira is. Mindkét elgondolásával bizonyára nagyon igaza var. Egy zeneszerzőről igen keveset árulnak el a tárgyak, amelyek közt élt; viszont mindent elmondanak zenei kéziratai, levelei, a műsorok, plakátok, kritikák róla és a vele kapcsolatos irodalom. A weimari Liszt-múzeumnak is legfőbb értéke a rendkívül sok zenei kézirat, kiadvány és levél, nem pedig Liszt érintetlenül megőrzött lakása. Forrai Miklós, a neves karmester, a megnyitón, dr. Vidó István és Szerdahelyi István társaságában .502