Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 3. szám - KIÁLLÍTÁS - Farkas József: "Áchim L. András és az agrárszocilaista mozgalom" c. kiállítás a Munkácsy Mihály Múzeumban, Békéscsabán

FARKAS JÓZSEF: „ÁCHIM L. ANDRÁS ÉS AZ AGRÁRSZOCIALISTA MOZGALOM" CÍMŰ KIÁLLÍTÁS A MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUMBAN BÉKÉSCSABÁN A Magyar Tudományos Akadémián és Békéscsabán rendezett tudományos ülésszak és ünnepi megemlékezés mellett a 100 évvel ezelőtt született Áchim L. András emlékét idézte fel a Munkácsy Mihály Múzeum kiállítása is. Vannak történelmi hősök, nagy személyek, akiket már saját koruk megbecsül, beszédeiket írásaikat számontartják, s haláluk után emléküket tisztelet övezi. Tetteikről, eszméikről könyveket írftak, s a rájuk emlékeztető tárgyakért a múzeumok versengnek. Áchim L. András nem tartozott ezek közé, sőt ellenkezőleg: az úri Magyarország mindent megtett az elhallgattatásáért, eszméit beszennyezve, emlékét megcsúfolva, gyilkosait felmentve próbálta öt átadni a feledésnek. Áchim L. Andrásról — akit már életében „paraszt király"-nak neveztek — hívei tisztelettel, szívük mélyén Dózsát idézve emlegették, ellenségei pedig metsző gúnnyal, csúfolódva, Dózsa tüzes trónusára gondolva rettegték a nevét — nem őrzött meg' a történelem egy szegényes kiállítási teremre elegendő emléket, hagyatékot sem. Az ő emlékét évtizedeken keresztül csupán az összeszorított parasztöklök őrizték. Az ellenforradalmi rendszer keresztény szellemben nyitott tüzet Áchim népére Endrődön és másutt az országban. A keresztény Magyarország gondolatával próbálták a hárommillió koldussal elhitetni a magyarság együvé tartozását. Krisztusi szeretet prédikálásával elernyeszteni az összeszorított paraszt öklök izmait és a „nagy nemzeti" sirámok csatornájába vezetni a paraszti könnyeket. A lélek és lelkiismeret gyalázást a nyilas pribékek folytatták. A paraszt király emlékét a lelkek legmélyebb zugába száműzték, de ott elevenen parázslott tovább, mert eszméi egyre élőbbek, húsbavágóbbak lettek. A földosztás! A nagybirtokok felosztása! 1945-ben, amikor a felszabadult munkás ököl mellett magasba emelkedett Áchim népének a keze is, hogy beverje karóit, „koporsó szegeit a nagybirtok húsába", igazságot szolgáltatott Dózsának, Szántó Kovácsnak, Várkonyinak és Áchim L. Andrásnak is. E történelmi igazságszolgáltatást kell az elsőnek, Áchim emlékéhez legméltóbbnak tekintenünk. Ma, születésének centenáriumán pedig, már azt is elmondhatjuk, hogy történészeink is végre megnyugtatóan jelölik ki helyét a magyar progresszió táborában. Méltóképpen járult hozzá Áchim L. András emlékének ápolásához a Munkácsy Mihály Múzeum kiállítása is. Mit tud a ma embere számára elmondani ez a kiállítás? Élővé varázsolni Áchim L. Andrást? — Áchim élő személyiség. Improvizál? Nem teheti, hiszen a kiállítás rendezőjének hiteles dokumentumokkal, képekkel, tárgyi emlékekkel kell gazdálkodnia. Ezen a kiállításon ezek a „száraz" dolgok mégis élővé váltak a hozzáértő kezek nyomán. A dokumentumok életre keltek a tablókon, beszéltek, szerepet játszottak. A színre lépésük sorrendjét művészien meghatározva egy cselekmény, egy színházi előadás bontakozik ki. A kiállítás első képének beállítása, I. Ferenc József apostoli királyunkról még mosolyt fakaszt a látogató arcán, az Áchim sírjáról készült zárókép megnézése után pedig már könnyezve távoztak az idős parasztasszonyok, akik még ismerték, látták öt. E dokumentum-szereplőkkel eljátszott színházi előadás műfaja a legközelebb áll egy Örkény István darabhoz, .495