Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - Földházi Sándor: A fontosabb zoonósisok elleni védekezés fokozása, különös tekintettel azok élelmiszerhigiéniai és közegészségügyi jelentőségére

zőbb baktériumokat, vírusokat, ricketsiákat, proto'oonokat és gombákat, va­lamint toxinjait használják fel az emberek, állatok és a növények elpusztí­tására. Ezek terjesztésére olyan rovarokat tenyésztettek ki, melyek a ragály­anyag hordozói lehetnek. Elgondolkoztató az, hogy vajon a szocialista orszá­gok és ebbe beleértve hazánk ellen is az újból és újból fellobbanó állatjárvá­nyok tekintetében nem hasonló-e, vagv az említettekkel azonos jelenségek játszanak közre. Hasznos lenne járványvédelmi munkánkban a megelőzés te­rén az összes állami és társadalmi szerv ilyen szempontból való fokozottabb aktivizálása. A párizsi XVIII. Állatorvosi Világkongresszuson is szó esett a zoonosisok időszerű kérdéseiről. 3 8 A Vi'ágeg's^ségügyi Hivatal részéről Abdussalam M. és Kaplan M. M. (Worcd Heacth Organisation) a koncentrált állattartás, a nagy építkezések, a városiasodási tendencia, a jelentős személy- és árufor­galom összefüggéseit ismertették az állatjárványok és az állatról emberre ter­jedő betegségek tekintetében (pl. Svédországban az imporált pajzsmirigy por­ból készített tabletták salmonellákkal fertőzötteknek bizonyultak). Szóltak a gümőkór és a brucellózis elleni védekezés eredményességéről, melynek folytán az emberi megbetegedések már csökké lőben vannak. Saj­nos a veszettség elleni küzdelem még mindig nem elég eredményes. Észak Amerikában és Közép Európában a háziállatok veszettsége látszólag meg­szűnt, de a rókák, borzok, farkasok, valamint Amerikában a borzok család­jába tartozó szkunkok és a denevérek veszettsége új helyzetet teremtett. A Karib szigetekre telepített monguzok fertőzvén a veszettség vírusával, a vírus rezervoárjaként szerepelnek. Véleményünk szerint a zoonosisokban jár­tas epidemilógusokra ezért egyre jcbban kell támaszkodni, azokban a bi­zottságokban, amelyek a nagv építkezések és a fent említett szempontok alap­ján szóba jöhető helyeken dolgoznak. Steele (USA) szerint a mindinkább előtérbe kerülő zoonosisok körébe ma már mintegy 300 betegség tartozik, melyek között különösen fontosak lettek a vírusos (arbovírusos) zoonosisok. Szóba került a kongresszuson a veszettség elleni új vakcinák kimunkálásának szükségessége, mivel különösen az ember, fertőzés utáni oltására rendelkezésre álló vakcinák még ma sem veszélyte­lenek. — Fuenzalida E. (Chile) beszámolt arról, hogy szopósegér agyvelejéből magashatékonyságú és ártalmatlan vakcina termelését dolgozta ki, hat dél­amerikai államban termelik és használják ezt a vakcinát a fertőzött területek eb-állcmányának immunizálása és 90 000 ember sorozat oltása bizonyítja e vakcina ártalmatlanságát és hatékonyságát. — Petermann H. G. és Mtsai (Franciaország), a szövettenyészet vakcina előállítását tartja jónak és ártalmatlannak. A veszettség témakörében kiala­kult élénk vita szerint a jövő a megelőzést illetően a szövettenyészet vakci­náké és a gyógykezelésre pedig a veszettség elleni hiperimmun szérum igen értékes az ember fertőzés utáni kezelésében. — Schoon (NSZK) az emberre átvihető baromfi betegségek során a pseudo­tuberculosis, ornithosis és az arbovírusok okozta körképekről szólt. 4 49

Next

/
Thumbnails
Contents