Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - Földházi Sándor: A fontosabb zoonósisok elleni védekezés fokozása, különös tekintettel azok élelmiszerhigiéniai és közegészségügyi jelentőségére

— Saurat P. (Franciaország) a Mycobactérium aviumnak embert megbetegítő szerepéről beszélt. — Joubert L. (Franciaország) a pseudotuberculosis átterjedi:érői beszélt és rámutatott arra, hogy az ember fertőzött zöldség közvetítésével is fertőződhet, háziállatoktól és rágcsálóktól, különösen a gyermekek megbetegedésének e veszélyét szokták hangsúlyozni. A XVIII. állatorvosi kongresszuson elhangzottakra a mi munkánkban is figyelemmel kell lenni és az előzőekben ismertetett megállapítások irányvonalat szabnak arra nézve, hogy az állatról- emberre terjedő betegségek tekintetében milyen új forrásokkal kell számolnunk és ezeknek a leküzdését milyen higiéniai és járványvédelmi szabályok és eljárások bevezetésével tudjuk megoldani. A. tanulmány bevezető részét tart ümazza az előző idézet. A továbbiakban az Állatorvos—Élclmiszerhvgienikusok Világszövetségének 1967-ben Hollandiában és Csehszlovákiában tartott Konferenciájával, illetve Szakkollégiumával kapcsolatban esik szó. Majd a hazánkban műkcdő Állategészségügyi Intézetek munkáját tükröző kimutatásokban tájékoztatás következik az 1962—66 közötti időszakban előforduló zoonosisok gyakoriságáról. Azután a több mint 100 oldal terjedelmű tanulmány tárgyalásában a zoonosisoknak kórokozók szerint csoportosításban való ismertetésére kerül sor. Először a baktériumos eredetű betegségekről (lépfene, tetanus, sertésorbánc, listeriosis, salmonellosis, botulizmus, brucellosis, tuberkulosis, tularaemia, takonykór stb.), majd a vírusos bántalmakról (ornithosis, veszettség, szíj- és körömfájás, egyéb vírusos infekciók), a ricketsiák által okozott megbetegedésekről (Q-láz), ezt követően a spirochaeták és véglények okozta zoonosisokról olvashatunk (leptospirosis, toxoplasmosis). Ezt követi a különböző parasitismusok ismertetése (hólyagférgesség, borsókakór, galandférgesség, trichinellosis és a külső parasiták), majd a gombás eredetű betegségek

t továbbá egyéb, az állatokkal kapcsolatos emberi megbetegedések megtárgyalása (baleseti sérülések, anaphylaxiás shock, vegyszerártalmak, mérgezések, rádióaktív szennyeződések). Ezek után szó esik a különböző élelmiszerek szerepéről a zconosisok oktanában. Végül összefoglalásként néhány általános érvényű javaslat olvasható a zoonosisok elleni védekezés fokozására nézve. A tanulmány 1. mellékletében jegyzék található valamennyi zoonosisról kórokozók szerinti csoportosításban. A 2. melléklet pedig egy összefoglaló kimutatást tartalmaz arról, hogy vtely állatfajról milyen betegség terjedhet át az emberre, állatfajonként részletezve. A következő 22 oldalas függelék a zoonosisokról szóló irodalomjegyzékei foglalja magába, azoknak a hazai és a nemzetközi szakirodalomban az utóbbi 5—10 évben megjelent forrásmunkáknak a szerzőjét, címét és a felkereshetőséghez szükséges adatokat, melyeknek a feldolgozására került sor a tanulmány elkészítésénél. Az irodalomjegyzék 373 forrásmunkát tartalmaz, melyekről néhány a „Jegyzet" rovatban szerepel. (Az irodalmi adatoknál a 50