Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)
1971 / 1. szám - Földházi Sándor: A fontosabb zoonósisok elleni védekezés fokozása, különös tekintettel azok élelmiszerhigiéniai és közegészségügyi jelentőségére
orvosok és állatorvosok. Megállapították, hogy keveset tudnak kölcsönösen a betegségekről, s úgyszólván semmilyen tájékoztatáscsere nincs az orvosok és állatorvosok között. Szükségesnek tartják, hogy az orvosegyetemeken az öszszehasonlító kórtan tárgykörében nagyobb helyet biztosítsanak a ,,zoonosisoknak", tájékoztassák a gyakorló szakembereket a tudományos publikációk útján, valamint továbbképző tanfolyamokon. Tájékoztatáscserét vezetnek be az orvosok és az állatorvosok között és ebben hivatalos szervezetet hoznak létre. (Pract. Vét. 1967.) 3 3 A FAO (Food and Agriculture Organitation — Az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az ENSZ-nek mezőgazdasági és élelmezésügyi szervezete) és a Világegészségügyi Szervezet egyesített bizottságának 3. Szakvéleménye a zoonosisokról, 1967-ben jelent meg. A kb. 200 oldal terjedelmű könyv a zoonosisok meghatározásával, osztályozásával, a megelőzéssel, a védekezéssel és a mentesítési módszerekkel foglalkozik. Külön fejezetben olvashatók a betegségek közegészségügyi és gazdasági hatásai. Részletesrn tárgyalja a különböző betegségeket. A könyv végén külön ajánlásokat tartalmaz az egyes zoonosisok felismerésének és kiirtásának módjáról az állatállományban. Igen hasznos lenne e könyv magyar nyelvre való lefordítása a gyakorló orvosok, állatorvosok közötti terjesztése, továbbképzés céljából és tankönyvként való felhasználása Orvosi Egyetemeinken és az Állatorvostudom ányi Egyetemünkön a hallgatók részére. y* Németországban Knabe H. és Zunk S. (1967) „Az ember és az állatorvos közös munkája a vidék higiéniai és egyéb egészségügyi viszonyainak megjavítására" című munkájában arra utal, hogy a kérdések összességét csak különböző képesítésű szakemberek (agronómus, szociológus), főként azonban orvosok és állatorvosok együttes munkája tudja megoldani. A teendőket a szarvasmarha tenyésztésben dolgozók higiéniai munkaviszonyának megjavításában, az ivóvíz minőségének javításában, a szennyvíznek és a hulladékoknak fertőzést kizáró kezelésében szabja meg és szükségesnek tartja a mezőgazdasági üzemekben és községekben higiéniai védőövezet létesítését a mezőgazdasági üzemek és a falu között. A falusi településeket jobban kell megtervezni és mind a tervezésnél, mind a kivitelezésnél a higiéniai szabályokat érvényre kell juttatni. Meg kell szervezni a falusi lakosság egészségügyi nevelését az orvos és az állatorvos együttműködésével. E Jenában megjelent közlemény hasznos tanulsággal szolgál a mi számunkra is. 3 5 Említésre méltó Becker W. és Menk W„ az állatok és emberek egymásra átterjedő betegségeiről Berlinben 1967-ben megjelent kb. 180 oldalas könyve, mely a német zöldkereszt akció kiadása. A könyv orvos és állatorvos szerző közös munkája. Hasznos lenne e könyv lefordítása szintén vagy hasonló magyar nyelvű könyv kiadása mielőbb. 3 0 Burckhardt A., „Az állatorvoslás és biológiai hadviselés" című művében 37 a zoonosisok egy új megjelenési formájára hívja fel a figyelmet, mely téma újszerűségében igen érdekes. A biológiai háborúk költségei alacsonyak. Alkalmazása esetén az anyagi létesítmények megmaradnak, csupán az életre káros, s a lakosságban a félelemérzést kelti. Lehetővé teszi a háború hadüzenet nélküli megkezdését és folytatását, s hátráltatja az ilyen alattomos módon megtámadott ország fejlődését, gátolja termelő tevékenységét. A legkülönbö48
