Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 3. szám - Végh János: Dürer, a fametsző

VÉGH JÁNOS: DÜRER. A FAMETSZŐ Albrecht Dürer születésének ötszázadik évfordulóját ünnepli az egész művelt világ. Ebből természetesen Békés megye sem maradhat ki, annál kevésbé, mivel a művész családját ez a táj adta Nürnbergnek, — s az emberiségnek. A família ajtósi eredetével azonban, azt hiszem, nem lenne érdemes foglalkozni, azt minden komolyabb iskolásfiú ismeri Békésben. Hasznosabbnak látszik, ha mester művészettörténeti helyét vesszük szemügyre. Útonútfélen halljuk róla, hogy ő a „legnagyobb német festő", azonban nem kevésbé igaz, hogy ő a legnagyobb német grafikus is. Születésére emlékezve vegyük kissé szemügyre azt, amit a fametszet terén alkotott. Idézzük fel azonban előbb a kort, amelyben élt és alkotott. Különös időszak volt az övé, félelmetes ellentmondásokkal teli. Az ismert világ, amely századokon át változatlannak látszott, akkoriban hirtelen növekedni kezdett, merész hajósok az óceán átszelésére is vállalkoztak. A kereskedelem, a bányászat és az ipar a közéikor korábbi századaihoz kénest hihetetlen fejlettséget ért el, és ez nagyarányú technikai fejlődésnek volt részben oka, részben következménye. Széles néprétegek életkörülményei javultak ezáltal, ám ugyanezekben az években a német parasztság életszínvonalát olyan mértékben süllyesztették a földesurak egyre fokozott követelései, hogy a már régóta parázsló elégedetlenség, elkeseredés lángja magasra csapott, és a történelem talán legvéresebb, legkegyetlenebb parasztfelkelését robbantotta ki. Az emberek vallásos buzgalma erősebb. mint valaha, egyre szaporodnak a gótikus dómok szárnyasoltárai — csupa remek munkaalkalom a művészek számára — de a régi Egyházba vetett bizalom már annyira megcsappant, hogy amikor a wittenbergi vártemplom kapujára egy Rómával elégedetlen augusztinus szerzetes kiszegezi tiltakozó téziseit, néhány év elmúltával szinte az egész Németországot maga mögött tudhatja. A kor németjei számára a vallás, a cselekedetek vallási indítéka mindennél fontosabb volt, másképp hogyan eredményezhetett volna Luthernek, a hitbeli reformátornak a mozgalma olyan súlyos politikai változásokat. Ne felejtsük el, hogy a kor gondolkozását, tudományát, művészetét nagyrészt a vallás határozta meg. A ránk maradt képek, szobrok nagyon kevés kivétellel templomok díszítését, az áhítat felkeltését szolgálták. Rajtuk kívül csak néhány arckép készült, az egész XV. századi német festészetben egy-két tucatnál nem több. <420