Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Baranyai Kálmán: A halál okának megnevezése és a halálozás alakulása Csorváson az utolsó 75 évben

betegségeknél teljesen párhuzamos. Ugyanezt a párhuzamosságot ábrázolja a 4. sz. ábrának az idegrendszeri és rákhalandóság arányát bemutató két görbéje is. Hogy ebből a felismert összefüggésből lehet-e levonni további következtetéseket, az meghaladja a statisztikai érdeklődésű kutató feladatát, erre a biológusok, és az orvostudomány művelői a hivatottak. összefoglalás Tanulmányunkban nyolc kimutatásban részleteztük azokat a megjelöléseket, amelyek a halottkém bejegyzése alapján a halotti anyakönyvekben voltak találhatók. Ez a közzététel egy hosszabb kutatómunka eredménye, azonban a halálok-megjelölések változásából levonható tanulságok, megfigyelések teljes kifejtése meghaladja ennek a cikknek a kereteit. Megítélésünk szerint a közölt adatoknak a közegészségügyi fejlődés megismertetésén túl, kultúrtörténeti, tudományfejlődési érdekességeket is lehet tulajdonítani. Ezeknek a kimutatásoknak ebből a szempontból forráspublikáló jelentősége lehetne. A halálokok változása abszolút és relatív jellegű. Abszolút értelemben bizonyos betegségek jobban elterjednek, tehát egyesek kevesebbszer, mások többször fordulnak elő, mint halálokok. Relaliv vonatkozásban az orvosi diagnosztika fejlődése pontosabb halálok-megjelölést tesz lehetővé; olyan betegségek kerülnek felismerésre, amelyeket azelőtt a halottkém — még ha orvos látta is el ezt a feladatot — nem ismert fel és ennek következtében a halálok tévesen lett megjelölve. A halálokok és a kapott adatok csoportosítása után megállapítottuk azt, hogy a halálozásra döntő kihatása volt a gyermekbetegségek miatti halálozás megszűnésének, a gümőkór gyógyításának. Találtunk azonban olyan halálok-csoportokat, amelyeknek a halálozásban a részesedése megnövekedett, ezek: a vérkeringési szervek, elsősorban a szívbetegségek, az idegrendszeri megbetegedések és a rákhalálozás. Ezzel kapcsolatban annyit kell még megemlítenünk, hogy a modern, fejlett társadalmakra jellemző éppen az, hogy ezek a betegségek a halálozásban kiemelkedő arányt képviselnek. Vizsgáltuk azt, hogy a halálozás alakulására melyik halálok hatott inkább, s azt állapítottuk meg, hogy a gyermekhalandóság hatása nagyobb volt, mint a gümőkór gyógyítása, mert korábban a gyermekhalálozás száma és aránya több volt, m

;nt a gümőkóré. Az emelkedő tendenciájú betegségek összehasonlítása során azt tapasztaltuk, hogy az idegrendszeri és a rákhalandóság terjedése a harmincas évektől napjainkig párhuzamosan történt. Ezek a megállapítások, felismerések — úgy véljük — mindennél jobban igazolják azt, hogy az anyakönyvi másolatokban, azok adataiban a helytörténeti kutatás igen gazdag anyagot találhat, mind a társadalmak fejlődésére, mind egyéb vonatkozású megállapításokra. <356