Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hentz Lajos: Cselédbérek és népviselet Mezőberényben az 1850-60-as években. Egy mezőberényi szlovák gazda feljegyzései

HENTZ LAJOS : CSELÉDBÉREK ÉS NÉPVISELET MEZÖBERÉNYBEN AZ 1850—60-AS ÉVEKBEN Egy mezőberényi szlovák gazda feljegyzései Mezőberény készülő monográfiájához végzett anyaggyűjtő munkánk során szerény könyvecske került elő. Igénytelensége ellenére is figyelmet érdemel, mert egy mezőberényi szlovák gazda több mint száz évvel ezelőtt készült feljegyzéseit tartalmazza, s adatai révén néhány vonással kiegészíthetjük a község népének XIX. századi életéről való ismereteinket. A feljegyzéseket Cservenák András írta. Mai rokonai közt élő hagyomány szerint 1824-ben született. Módos gazda volt, úgy tudják róla, hogy három fertály földön gazdálkodott. (A jobbágyfelszabadítás előtt három embert is küldött maga helyett robotra a nagyszénási uradalomba.) — 1858-ban összeírta állatait: 62 sertés, 92 különböző idejű birka, 6 ló, 6 tinó és két tehén volt a gazdaságában. — Állandóan volt — feljegyzéseiből kivehetően — két bérese, tartott nőcselédet, summást, több alkalommal — pl. 1857-ben és 58-ban — külön juhászt fogadott. Gyapjút adott el, s a megegyezést, hogy átadáskor a legmagasabb árat kapja, „úgy ahogy megyen annak idejében legjobban", szintén feljegyezte. — Ügyességét mutatja, hogy a szolnoki-aradi vasútvonal létesítésekor — 1857-ben — téglát adott el a mezőberényi vasútállomás építéséhez. — Mozgékonyan üzletelő ember lehetett: vásárokra járt; Nagyvárad, Mezőtúr, Gyoma, Debrecen, Arad, Makó, Bánátszentmiklós, Nagylak, Csaba, Szarvas, Békés neve szerepel feljegyzéseiben. — Mindezek alapján indokoltan sorolhatjuk a XIX. század — tájunkon elég ritka — árutermelő parasztpolgárai közé. Feljegyzéseit 1850 és 60 között készítette. Rokonainak tudomása szerint 1860-ban vagy 61-ben halt meg. A könyvecske címlapnak szánt oldalán ez áll: „Táto Knyska je spravena. Roku Páne. 1848. dne. 13. Novembra" (Ez a könyvecske készült az Ürnak 1848. esztendejében november 13. napján), de tulajdonképpen csak 1850-től vezette rendszeresen, legalábbis első konkrét adatai ebből az időből valók. A kis könyv tartalma igen változatos. Gazdája alkalomszerűen feljegyzéseket készített bevételeiről és kiadásairól, iparosoknak, pásztoroknak fizetett összegekről. tartozásairól és az általa adott kölcsönökről, de a legrendszeresebbek és legértékesebbek a cselédbérekről vezetett feljegyzések. Könyvében felváltva írt magyarul és szlovákul, mindkét nyelven a kiejtés szerinti helyesírással. Így vannak hibái mind a magyar, mind a szlovák szövegekben, de írása jól olvasható, (néhol használ egy-két gót betűt), és mindenütt érthető egy-két elavultnak látszó fogalom kivételével. A cselédbérekről vezetett feljegyzések nem szöveges szerződések, csupán egyszerű felsorolásai a bér fejében járó szolgáltatásoknak. Ennek következtében nem találunk utalást arra, hogy milyen munkára szerződtette alkalmazottait, hogy pontosan mennyi ideig álltak szolgálatában, csak feltételezhetjük, hogy a közelebbről meg nem nevezett munkára alkalmazott emberek „bennkosztos" béresek lehettek. Két cselédlány és vagy 25 különböző nemzetiségű béres, summás, juhász neve <357