Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - Gecsényi Lajos: A földmunkás ellenzék kialakulása és a Magyarországi Szocialista Munkáspárt szervezeteinek létrejötte, tevékenysége Békés megyében (1923-1926)

Takács József győzött. Vági István 2338 szavazattal alig maradt el a győztes mögött s így pótválasztásra került sor. A kisgazda és szociáldemokrata jelölt közül végül az előbbi került a parlamentbe, miután a még szabadon levő szocialista vezetőket a hatóságok lefogatták. 1 4 A nemzetgyűlési választásokat lassú hullámvölgy követte a mozgalomban. Mind több és több hír járta a Bethlen—Pefyer-féle megá'lapodás-ól, a föld­munkások, szegényparasztok mind türelmetlenebbül várták az MSZDP fel­lépését a munkásság-parasztság helyzetének megjavítása érdekében. A FOSZ és a párt országos tanácskozásain évről-évre nőtt az ellenzéki, kritizáló hozzá­szólók száma. Az ellenzéki erők tömörülését országos szinten a KMP Organ-'zációs Bizott­ságának határozatai szerint dolgozó kommunisták segítették elő. Különösen nagy súlyt fektetett, az Organizációs Bizottság a földmunkások körében a párt befolyásának növelésére, 1 5 Hunya István 1923 végén összeköttetésbe kerü't Öri Károllyal, Gőgös Ignáccal az ellenzéki mozgalom vezetésére kijelölt kom­munista ún. trojka 2 tagjával. Intencióik alapján Hunya István először a Szö­vetség választmányában, majd más vidéki szervezetekből igyekezett a balol­dali személyeket összegyűjteni. így került kapcsolatba többek között például Kovács Jánossal, a FOSZ választmányi tagjával (Tótkomlós), Mladonyiczki Györggyel, a választmány póttagjával (Kondoros) s egy sor vidéki szervezet­tel. 1, 1 Az 1924 márciusi országos szakszervezeti értekezleten Hunya István már egy egész csoport nevében emelhetett szót, a pártvezetőség, a parlamenti kép­viselők tehetetlensége, megalkuvása ellen. Felszólalásában egyebek közt azt mondta: ..Vannak szószólóink, de talán hogyha azt mondom, hogy azok nin­csenek. akik ezeket a dolgokat komolyan fogják fel, nem tévedek. Addig, amíg nem volt parlamenti képviseletünk, nem szólhattunk semmit, de csodálatos, hogy parlamenti képviseletünk dacára sem tudtunk eredményt felmutatni." 17 Hasonló értelemben beszélt a Szociáldemokrata Párt április 20—22-i kong­resszusán is. 1 7' a A földmunkás ellenzék másik jelentős bázisával, a Tisza Antal vezette szolnoki csoporttal együtt, az endrődi földmunkások, kubikosok szervezete ekkor már teljes egészében a KMP irányításával dolgozó szociáldemokrata pártellenzék hatókörébe tartozott. A földmunkások között nagy szerepet ját­szott az ellenzék befolyásának növekedésében az a tény, hogy a KMP Orga­nizációs Bizottsága 1924. novemberi ülésén elfogadták a „Földet a paraszt­nak! Az állam fizesse a megváltást!" jelszavakat, melyek egyértelműen utal­tak egy majdani forradalmi agrárprogram lényegére. 1 8 A jelszavak gyorsan terjedtek el szerte az országban a mind nehezebb gazdasági, szociális viszo­nyok között tengődő agrárproletárok körében. Egyedül Békés megyében 1924 július elején 2024 munkás maradt aratási munkák nélkül. 1 9 A mezőgazda­sági munkások fő panasza az alacsony bérek, a munkanélküliség, a nehéz megélhetés mellett a szervezkedési tilalom ellen irányult. Raffai Sándor evangélikus püspök Kondoroson és Szarvason tett látogatása u fán így írt er­ről: „Előadták panaszaikat, melyek a megélhetés nehézségei körül mozog­tak. . . A napi kereset alig haladja meg az egy kiló kenyér árát. így csak az elégedetlenséget lehet felkelteni és kirobbantani. .. Másik nagy panaszuk vo't, hogy a szervezkedést nem engedik meg. Érdekeik megbeszélésére nincs mód­3 33

Next

/
Thumbnails
Contents