Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - Gecsényi Lajos: A földmunkás ellenzék kialakulása és a Magyarországi Szocialista Munkáspárt szervezeteinek létrejötte, tevékenysége Békés megyében (1923-1926)

juk, mert gyűléseiket eltiltják. Nemcsak én, hanem Káas báró. nemzetgyűlési képviselő is hosszasan magyaráztuk nekik a helyzetből folyó kötelezettségeket. E beszélgetésből azonban le kell vonnom azt a következtetést, hogy a népben nagy a mozgolódásra való hajlam s nagy gonddal kellene vele foglalkozni, ha azt akarjuk, hogy az esetleges meglepetésektől mentesek maradjunk."

2

0 A Földmunkások Országos Szövetségének a földművelésügyi miniszterhez intézett 1925 áprilisi memoranduma békési példák sorát említi. E szerint Csabán a munkások túlnyomó része munkanélkül van. A téglagyárból is elbocsátották a helyieket. Endrődön 300 munkanélkülit regisztráltak, de ennél jóval több volt. Orosházán a földmunkások 90%-a volt munkanélküli. A napszámból- alacsony. Szarvason áprilisban 2500 ember volt munkanélkül, nyomoruk hallatlan méreteket öltött.

2

1 Az elégedetlenség tükröződött abban is, hogy a földmunkás szövetség 1925 februári rendkívüli közgyűlésén a központi vezetőség tagjává választották az ellenzékiek közül Tisza Antalt, a választmány tagjává Hunya Istvánt, Kovács Jánost (Tótkomlós), Ragó Antalt, Tóth Ferencet (Szolnok), póttagjává Mladonyiczki Györgyöt (Kondoros).

2

2 Az endrődi csoport telj as vezetőség? a már kommunista tagokból: Hunya István, Polányi Máté, Szabó Péter, Majoros Vince tevődött össze.

2

3 1925 elején a KMP Organizációs Bizottsága, majd a szociáldemokrata ellenzék Intéző Bizottsága megtárgyalta a belpolitikai helyzetet, az ellenzéki mozgalom eredményeit s elhatározta az új forradalmi munkáspárt megalakítását.

2

4 A határozat alapján 1925. április 14-én a budapesti Aréna úti (ma Dózsa György út) Gradó kávéházban megalakult a Magyarországi Szocialista Munkáspárt. Az MSZMP programja kimondta a földbirtokreformot a 48--as forradalmi program alapján, állami kártalanítással. A kártalanítás terheit a vagyonosokra kivetett progresszív vagyonadóból fedezték. Ezzel a későbbi agrárprogram első körvonalazását adták. Általános vonatkozásokban a kommunista vezetésű legális munkáspárt feladata volt, az ellenforradalmi rendszerrel szembenálló munkások körének kiszélesítésén túlmenően, a legöntudatosabb, legáldozatkészebb elemek előkészítése a KMP tagságra. Az MSZMP önmagával és tagságával szemben magasabb eszmei követelményeket állított fel, mint az SZDP, de alkalmazkodott a legalitás viszonyaihoz s így pl. a tagfelvétel mércéje alacsonyabb volt, mint a KMP-ban.

2

5 Az új. osztályharcos párt megalakulását követően a földmunkás ellenzék elsők között csatlakozott a párthoz. A megalakulásról tájékoztató körlevél nyomán Endrődön kilenc szociáldemokrata párttag azonnal bejelentette kilépését az SZDP-ből s kezdeményező lépéseket tett az MSZMP-szervezet megalakítására. Más endrődi kubikosokhoz a körlevél a körösmenti munkákon jutott el, ezek hazatérve szintén a belépésre határozták el magukat. A pártszervezet megalakításához a budapesti pártközpontból kértek röplapokat, tagsági könyveket. A hosszabbra nyúlt előkészítő munka befejezéseként 19?5. augusztus elején Vajna Géza, a budapesti központ megbízottja utazott el Endrődre. Az alakuló megbeszélésre, Sípos Imre földmunkás házában, 20— 25 ember gyűlt össze. Vajna ismertette az MSZMP programját, viszonyát a 34