Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Szabó Ferenc: Karácsonyi János megyetörténetének születése és sorsa. A "Békés vármegye története" megjelenésének 75. évfordulójára

SZ ABÖ FERENC: KARÁCSONYI JÁNOS MEGYETÖRTÉNETÉNEK SZÜLETÉSE ÉS SORSA A „Békés vármegye története" megjelenésének 75. évfordulójára Megyénk helytörténetírásának mintegy másfél évszázadot átfogó múltjáról, a megye földje és népe iránti tudatos szeretettől vezérelt — igaz, eltérő színvonalú, de önfeláldozó — munka kiemelkedő mozzanatairól, egyéniségeiről sokat tudunk már, de még bőven van tennivaló is, jórészt az utolsó hét-nyolc évtized megismerésében. A bibliográfiai számbavétel, a jubileumi megemlékezések alkalmai egyaránt előrevitték és -viszik idevágó tudásunkat. A további kutatás történeti munkálkodásnak nem kis feladatát jelenti —többek között — a legfontosabb, útmutató jellegű, ma is forrásul szolgáló, időtállónak bizonyult régebbi és újabb munkák keletkezéstörténetének, használatuk, elterjedésük méreteinek vizsgálata. Már csak azért sem lehet szűkebben provinciális érdekűnek tekinteni a néhány igazán maradandónak bizonyult mű „életrajzának" megírását, mert a maguk idejében ezek a munkák sem voltak provinciálisak, szemlélet és módszer dolgában a magyar történetírás korabeli szintjén álltak, ma már lokális jellegűnek látszó témaválasztásuk is tágabb szándékú volt. A részletekbe hatoló helyi tudománytörténeti búvárkodások gyakran ütköznek elháríthatatlan akadályokba, elsősorban a szükséges forrásanyag hiányai, az egykoron is hézagos írásba fektetés miatt. Karácsonyi János 75 éve napvilágot látott megyetörténete a korabeli szakkritika és a mai szakmai közvélemény szerint (a napjainkban is gyakori felhasználás a legjobb mutatója ennek!) a millenáris megyei monográfiák legjobbjai között volt. A háromkötetes, összesen 1138 oldalnyi szöveget és gazdag mellékletanyagot magábafoglaló mű — Karácsonyi kiterjedt önálló kutatásainak elsődlegessége mellett — egyúttal az addigi megyebeli feltáró munkának, Haan Lajos és a Békés vármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat évtizedeket átfogó tevékenységének szintézise, csúcsa is lett. Emlékezhetünk arra is. hogy az ezredéves jubileumra kiadott nagyszabású megyetörténettel nagyjából egyidőben igen hasznos, bár kritikával kezelendő anyagú, ma is sokszor forgatott helytörténeti kiadványok hagyták el a sajtót Békés megyében is. (Zlinszky István: A Békés vármegyei Gazdasági Egylet története 1860—1896. Békéscsaba 1896.: Áchim János: Békés-Csaba ipari szervezeteinek története. Békéscsaba 1896.: Gajdács Pál: Tót-Komlós története. Gyoma 1896.) A mi megyénk akkori területét is érintve fontos eredményeket hoztak a szomszédságban készült monográfiák. (Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig I—II. Bp.. 1896—1897.; Gallacz János: Monográfia a Körös—Berettyó völgy ármentesítéséről I—II. Nagyvárad 1896.; Márki Sándor: Arad vármegye és Arad szabad királyi város története I—II. Arad 1892—95.) A millennium utáni esztendőkben országosan is, a Dél-Alföldön is visszaesett a helytörténeti kutatás és publikálás. A két világháború között is született néhány kiemelkedő értékű, de végső soron magányosan álló alkotás. (Főként Scherer Ferenc: Gyula város története I—II. Gyula 1938.; Veress Endre: Gyula város oklevéltára Gyula 1938.; Gyulai Dolgozatok 1—5. Szerk.: Implom József. A szomszédos <326