Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hunya István. Nyomorúságos helyzetünk okozói

Egyéni apró bajok ezek, de mindenben benne rejlik az az osztály tulajdonság, melynek gyógyítása a jobb módúak rétegének, meg a felsőbb osztályoknak fáj. Benne rejlik az a tulajdonság, melynek kigyőgyítása csak a gazdasági, politikai egyenlőtlenség megszüntetésével lehet. * * * Az apró egyéni bajokkal együtt folyt össze a szegénység közös napi baja, küzdelme a mai és a holnapi nagyob}? darab kenyérért. Ez már a napszám-, akord-, havi-, évi munkabérekbe, a részes munkák; aratási-, cséplési-, kukoricatörési-, haszonbérleti szerződésekbe igényelt beavatkozást. A szervező részére megint kettős feladat; a csoporthoz tartozó munkások közös napi követelményével együtt irányítani a csoporton kívüliek azonos érdekét is. Ez nem nehéz, mert a kenyér kenyér a keresztény szocialistáinak, a nemzetinek is éppen úgy, mint a népkörinek meg a többi tévelygőnek, aki még nem találta helyét. A tennivalók tehát már megalakuláskor túl nőttek a szervezet keretein ... De csinálni kellett, hiszen a szegényparasztság nagyobb tömege szervezetünkön kívül volt. A helyesen irányított mozgalomnak voltak anyagi és erkölcsi eredményei anélkül, hogy nagy zajt kellett volna csapni. És minden kis eredmény, ha véglegesen nemis térítette osztálya helyes útjára a tévelygőket, de néhányat gondolkozásra intett és aki gondolkozik, az már okosodik. És az endrődi agrárproletárok, szegényparasztok műveletlen agytalaja olyannak bizonyult, mint a természetében könnyen művelhető jó termőföld. A beleszórt magvak dúsan sarjadtak benne. Ezt igen érthetően mutatta az összejöveteleinken megnyilvánuló érdeklődés. Jó hatással volt ránk, hogy szeptemberben a gyulai fogházból szabadon bocsátották 1919-es tevékenységük miatt: Barják Lajos, Fekécs Imre, Csahoczky Imre, Kovács Miklós, Majoros Lukács és Hanvecz Pál szaktársakat. Bár rendőri felügyelet alá helyezték őket és Varjú Pál 30 holdas gazdát is. Ezek ha nyíltan nem tevékenykedhettek is, mégis segítettek. * * * A szentesi kongresszus 1921 október 2-án a városháza közgyűlési termében folyt le. Elnökök voltak Szeder Ferenc és Furus István (Szeged); jegyzők: Rajki Sándor (Orosháza) és Hunya István (Endrőd). Szeder elnök nyitotta meg a kongresszust, majd Furus István elnök bejelenti, hogy a kongresszuson a következő községek helyi csoportjainak küldöttei vannak jelen: Almáskamarás, Battonya. Békésgvula. Budapest, Csanádapácn, Csongrád, Csorvás. Endrőd, Hódmezővásárhely, Kunszentmárton. Medgyesegyháza Mindszent, Orosháza, Pusztaföldvár, Szarvas. Szeged, Szentes, Szolnok és Zagyvarékas, összesen 44 küldött 21 helyi szervezetből... Szeder előadó beszédjében megállapította a mezőgazdasági munkások 40 százaléka maradt munkanélkül... Munka nincs. A szociálpolitika helyett jött 1900 koronás búza ár. Néhány jelentőségében is hatástalan javaslatot fogadott el a kongresszus: „ ... addig is, míg az egészséges gazdasági állapotra való átmenet tart, továbbá a mezőgazdasági technika ezt lehetővé nem teszi, a 8 órás munkaidő helyett az alábbiak szerint kívánja a mezőgazdaságban a munkaidőt megállapítani: April's 1-től szeptember 30-ig 12 óra. vagyis heti 72 óra; Október 1-től március 31-ig napi 8 óra, vagy heti 48 óra. Aratás időre mely legfeljebb 4 hétig tarthat, 15 órában állapíttassák meg a maximális munkaidő". A másik: „A mezőgazdasági munkanélküliség és következményének elhárítására különleges intézkedések is teendők. Mégpedig: a mívelt földterületek növelése, az eddig <300