Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 2. szám - Krupa András: Fonó Tótkomlóson és környékén

Vyletela prepelienka, S tych Kriskovych okulienka, Vyletela ponad hory, Do Súdorovej komory. Tej komoré stena biela, Pod tov stenov ruza cierna, Pod tov ruzov Bandi lezí, A Zuzka mu hlávku drzí. Bandi, Bandi, co fa boli? Vo vojne ma dorúbali. Kto fa rúbav, nak fa strábi, Nak fa vezie k doktorovi. Ale doktor nemá tú masf, Co zahojí moju bolasf, Má tá Zuzka tú zelinku, Co zahojí za hodinku. (Kirepült a fürj Kriskáék ablakából. Az erdők fölé repült, Szúdorék kamrájába. A kamrában a fal fehér, A falnál fekete rózsa, A rózsa alatt Bandi fekszik, Zsuzsi fogja a fejét. Bandi, Bandi, mi fáj neked? A háborúban szabdaltak össze, Aki tette, az gyógyítson, Az vigyen az orvoshoz. A doktornak nincs oly írja, Mely a sebet meggyógyítja, Zsuzsinak van oly füve, Örán belül meggyógyítja.) Mindegyik dalt az a lány köszönte meg, akinek szólt. Nem mindig alakult ki énekes párbeszéd, a lány a válaszát versbe vagy dalba foglalta. A dalos felelet: Pekne ván dakujem (A dallam azonos az előbbi Ver ván ja dievcence kezdetű köszöntő ének dallamával.) Bogár Istvánné Pribelszky Katalin, 67 éves, Nagybánhegyes, 1970. Pekne ván cTakujem, Za peknvo spievania, Mózte dobre vedief, Ze som nvóte rada. Ver by ja za tyma Sivyma ocima, Ver by ja za tyma Dunaj preskocila. Aj Dunaj, aj Tisu, Aj to cierno more, Pre teba, za teba, PaTo, slovo moje. (Szépen megköszönöm A szép dalolást, Tudhatjátok, hogy A nótát szeretem. Azokért a szürke szemekért Bizony én, Bizony én, A Dunát átugranám. Dunát és a Tiszát S a Fekete-tengert, Érted, érted, Pali, szavacskám.) Verses köszönetek: Dakujem vám raz po raz, Za f raj era tristoráz, Za frajerku zaj del maku, Za frajera struk cesnaku, (Köszönöm még egyszer, Kedvesemért háromszázszor, A szeretőért (lányért) fél liter mákot, Kedvesemért egy fokhagymagerezdet. <250