Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - Székely György: Márki Sándor-emlékbeszéd

mindig aktuális témája. Sőt az időszerűséget csak fokozta, hogy a nép véleménye egyre jobban felszínre tört. A múlt század alkonyán és századunk hajnalán a földmunkás- és szegényparasztmozgalom választotta elődjének, példaképének Dózsát. Hódmezővásárhelyen 1892 végén, amikor Szántó Kovács János kubikosmunkást a Szocialista Földmunkásegylet élére választották, elvtársai így biztatták: „Légy Dózsa György! Marx Károly útján haladj !" A földmunkásszövetség alakításának előmunkálataiban részt vállaló soproni születésű asztalosmunkás. Naszódi Zsigmond (1875—1906) a földmunkások életéről írt sorozatosan novellákat a Népszavában. Halála után a lap könyvkereskedése adta ki kötetben Naszódi novelláit (Dósa népe). Ez a cím utJbb a parasztsággal azonos fogalomként élt a szocialista mozgalomban, irodalomban. Közben az 1514-i parasztháborúra emlékeztette a társadalmat a harcos parasztrrozgalmak k

;bontakozása. Amikor 1901-ben Várkonyi István, a Független Szocialista Párt alapítója választási körútat tett a gyomai kerületben, nagyszámú hívei között szinte diadalutat járhatott. Utóbb azt írták erről a sajtóban, hogy „valósággal Dózsa György módjára visilkedett, mikor programbeszédét megtartotta." Ady Endre pedig, aki a demokratikus forradalom gondolatát magáévá tette, verseiben és prózai írásaiban a legmagasabb művészi szinten állított maradandó emléket Dózsának, az uralkodó osztályban élő Werbőczi-kultusszal szemben. Ady szobrot akart állíttatni Dózsa Györgynek: „Magyarország népe. mely a feudalizmus ellen küzd. állítson szobrot Dózsa Györgynek. Hogy mi se felejtünk, hogy komoly a mi harcunk." (1906). így már az is különös súlylyal esik latba, hogy Márki monográfiája képet közölt egy Dczsa-szobortervről. Az 1908. évi békéscsabai Országos Parasztkongresszusra (a Magyarországi Parasztpárt III. évi pártgyűlésére) azzal hívták a résztvevőket, hogy „Jöjjön el mindenki, akiben van egy csepp Dózsa György véréből és szelleméből. . ." Áchim András bátor harca idején a tiszántúli parasztpártok együttműködését kifejező Szabad Feld című újság már a nagy parasztháború élményeire nyúlt vissza: „A szebb, a jobb jövendőért hadba száll a tábor. Dózsa György katonái fegyverkeznek. Lelküket megihlette a parasztvezér szelleme." (1910) Dózsa neve így lett jelszó a forradalmas tömegek ajkán, emléke félelmet keltett az uralkodó osztályban. 1914-ben debreceni proletártüntetésen „Dózsa Györgyök leszünk" jelszót hangoztatott a tömeg. Ady Endre az év májusában szentelte a parasztvezér emlékének Egyszer volt csak című versét, hirdetve, hogy kora előtt csak egyszer volt igazi forradalom, a Dózsáé. Lehetetlen elfelejtkezni arról, hogy mindezekkel egy láncban foglal helyet Márki történetírói munkássá;a (Dósa György, 1913; A maqyar parasztháború 1514-ben, 1914.). így hiába látunk mai tudásunkkal ellent nondásokat Márki monográfiájában, ez volt alkalmas a forradalmi időkben a parasztháború tanulmányozására. Amikor tehát a Tanácsköztársaság idején elrendelték, mint Fejér megyében, hogy a történelem oktatása a pro'etariátus eszméi szerint alakuljon át, azt is kimondották, hogy a tanítóknak mindenekelőtt meg kell magyarázniok az 1514. évi parasztforradalom történetét. Amikor pedig megjelölték e tanítás forrásait, mint tették a Néptanítók Lapjában, meg is határozták, hogy Márki Sándor műve (Dósa György) a tanári felolvasás egyik 24