Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 2. szám - KÉPEK A BÉKÉSCSABAI TERMELŐSZÖVETKEZETEK ÉLETÉBŐL

A fiatalok részére szervezett táncmulatságok száma 1415-ről 1383-ra, a résztvevők száma 277 000-ről 241 000-re csökkent. Számszerűleg ez nem jelentős esés, azonban ha figyelembe vesszük azt, hogy a belépődíjak nem emelkedtek a zenedíjnak ill. technikai felszerelések árának megfelelő arányban, ez is a művelődési otthonok gazdasági helyzetének súlyosbodását jelenti. Elszomorító, hogy a csökkenéssel egyidőben a táncmulatságok színvonala nem emelkedett. A megye nagy kiterjedésű tanyavilágának kulturális ellátása a népművelési intézmények fontos feladata. A terv kiemelt feladatként határozta meg a tanyai lakosság kulturális ellátásának tartalmasabbá, korszerűbbé tételét. A Megyei Tanács V. B. 1966. decemberi határozatának megfelelően a meglevő 21 mellett további 35 tanyai művelődési központ szervezése indult meg. A tanyai művelődési központok tárgyi és technikai felszerelését azonban, kevés kivételtől eltekintve, nem sikerült megnyugtatóan megoldani. A Megyei Könyvtár, a járási könyvtárak fiókkönyvtár-hálózata, a Moziüzemi Vállalat 23 tanyasi vetítőhelye, valamint a TIT által üzemeltetett művelődési autó szolgáltatásai javították a tanyán élők szórakozási és művelődési lehetőségeit. A termelőszövetkezetek vezetősége mellett működő kulturális bizottságokat mindenütt megválasztották. Tevékenységük formális, így nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Hiányosság az is, hogy az illető művelődési intézmények vezetői a bizottságokkal nem működnek együtt, illetve nem se^ gítik megfelelő módszerek átadásával, kialakításával azok aktív tevékenységét. A cigányok, — bár nem tanyán élnek — ellátottsági szintje alacsonyabb annál. A művelődési intézmények még nem találták meg annak a lehetőségét és módszerét, hogy a felnőtt cigányok társadalmi beilleszkedését, emberi jellemformálását nevelői tevékenységükkel meggyorsítsák. Az analfabéta cigányok tanítási mozgalom keretében az elmúlt 5 év alatt 250—3C0 felnőtt cigány vett részt, közel 50%-uk eredményes vizsgát tett. Néhány helyen elsősorban az egészségügyi ismeretterjesztő előadások megrendezésével értek el mérhető eredményt. Sarkadon cigányklub, Békésen egy cigánykönyvtár létesítését kezdték meg. A korszerű népművelés irányelveinek megfelelően jelentősen nőtt a különböző rétegklubok száma. 1966-ban 2874 klubfoglalkozást tartottak 98 307 résztvevővel. 1969-ben már 116 000-en vettek részt 4154 klubfoglalkozáson. Az eredményesen működő klubok tagsága a lakosság két korpólusán jelentkezik. A fiatalok, ill. a nyugdíjasok teszik ki a klubtagság (klublátogatók) 80%-át. Újabban igen egészséges jelenség az ifjúsági klubokon belüli specializálódás. (Békéscsabán, ill. Gyulán magnós, filmes részlegek alakulták.) A mozgalom további minőségi fejlődésének feltétele az anyagi bázis növekedése. Művelődési házaink új klubok indításától sokszor a várható anyagi tervek miatt is idegenkednek. <214