Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 2. szám - KÉPEK A BÉKÉSCSABAI TERMELŐSZÖVETKEZETEK ÉLETÉBŐL

V. Irányító, ellenőrző, koordináló tevékenység „Korszerű népművelés" címmel a megye minden függetlenített népműve­lője részére 1968-tól kezdődően évi 4 alkalommal továbbképzést szervezett a megyei tanács művelődésügyi osztálya a TIT megyei szervezetével. Az ország legkiválóbb szakemberei által tartott előadások a műveltségter­jesztés tartalmi kérdéseivel, irányítási és vezetési problémákkal foglalkoztak. Igen nagy sikerrel zárult a Megyei Művelődési Központ által 1970. nyarán szervezett vezetőképző tanfolyam. A népművelés vezetéselméletéről neves szakemberek tartottak gyakorlati foglalkozásokkal, szemináriumokkal egybe­kötött előadásokat. A tanfolyamon függetlenített művelődési ház igazga­tók, a járási és városi művelődésügyi osztályok vezetői és népművelési fel­ügyelők jelentek meg. A Megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztályának népművelési csoportja éves terveinek megfelelően részletesen megvizsgálta egyes járási, városi mű­velődésügyi osztályok népművelést irányító-ellenőrző tevékenységét. A vizs­gálati anyag minden esetben megjelölte azokat a fő feladatokat, amelyek a munka megjavítását eredményezhetik. A népművelési csoport irányításával 1988-ban a Megyei Könyvtár minden egységénél általános vizsgálatot tartott. A művelődési házaknál általános vizs­gálat után — 1969-ben a megye 35 művelődési otthonának tevékenységét mérte fel a népművelési csoport. A népművelési csoport a tervidőszakban valamennyi megyei népművelési intézmény munkáját megvizsgálta és értékelte. A községi népművelési intézmények járási, megyei szintű ellenőrzése je­lentősen javult. A járási népművelési felügyelők, a járási intézmények szak­emberei rendszeresen látogatták őket, munkájukhoz konkrét és módszertani segítséget adtak. Általános hiba azonban, hogy ezeknek az ellenőrzéseknek jelentős része nincs dokumentálva. A községi tanácsok ellenőrzése és segít­ségadása ritka kivételtől eltekintve, még mindig csak gazdasági kérdésekre szorítkozik. Elsősorban a megyei, de néhány járási népművelési tanács is beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A Megyei Népművelési Tanács üléseit rendszeresen megtartotta, s mindig a legégetőbb népművelési problémák szerepeltek na­pirendjén. Határozatainak államigazgatási, de tagságának összetétele miatt társadalmi és gazdasági szinten is érvényt tudott szerezni. A szeghalmi járás községekig bontott népművelési tanács rendszere a községi intézmények ko­ordinált tevékenységét tudta biztosítani. A népművelés korszerű tanácsi irányításának egyik feltétele az illetékes vezetők megfelelő informálása. Ennek megfelelően a csoport által vb- vagy tanácsülésre készített anyagok mindig elemzőek voltak és a legaktuálisabb népművelési problémákkal foglalkoztak. A megyei népművelési intézmények, az elmúlt években elsősorban a mű­velődési házak és a könyvtárak módszertani segítése terén fejtettek ki je­lentős munkát. Az 1968-tól működő Megyei Művelődési Központ módszertani csoportja 215

Next

/
Thumbnails
Contents