Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 2. szám - KÉPEK A BÉKÉSCSABAI TERMELŐSZÖVETKEZETEK ÉLETÉBŐL

A képzőművészeti ízlésfejlesztés érdekébea a Megyei Múzeumi Szervezet 1966-tól 95 képzőművészeti kiállítást rendezett. Ezek között jelentős rangra tett szert az évenként megrendezésre kerülő Alföldi Tárlat. Ezeken a kiállításokon a nagylétszámú közönség (kiállításonként 3—5000 fő) elsősorban a kortárs művészek alkotásaival ismerkedhetett meg. Igen sikeresek voltak a megyei, ill. a különböző városi képzőművészek tárlatai. A tervidőszakban a Megyei Múzeumi Szervezet 248 tárlatvezetést szervezett. A képzőművészeti kiállítások tervszerűsége, tematikája nagyban elősegítette és szociológiailag is mérhetővé tette a megye lakossága ízlésszintjének pozitív fejlődését. Az évenként megrendezésre kerülő Kulich Gyula fotókiállítás as ország jelentős fotóművészeinek seregszemléjévé vált, és egyben az ízlésfejlesztést, a látáskultúrát szolgálja. Az ifjúság modern tánckultúrájának kialakításában jelentős szerepet játszik a megyénkben komoly eredményeket elért társastánc mozgalom. A békéscsabai és orosházi klubok a községekben több bemutatót tartottak. Békéscsabán és Orosházán országos bajnokságok és nemzetközi bemutatók honosodtak meg, igen nagy sikerrel. Megnyugtatóan sikerült kielégíteni elsősorban a Békéscsabai Társastáncklubból kinőtt szakemberekkel a társastánc-oktató igényt. A szabad idő helyes felhasználása, a tömegek kulturált szórakoztatása, az ifjúság és a tanyavilág kulturális ellátottságának szélesítése Az eddigiekben is végeredményben a dolgozók szabad idejének helyes felhasználását és a tömegek kulturált szórakoztatásának problémáit vizsgáltam, így ennél a célkitűzésnél csak azokkal a formákkal foglalkozunk, melyek az előzőekben kimaradtak. A dolgozók megnövekedett szabad idejének (44 órás munkahét, szabadszombat) hasznos népművelési tevékenységgel való kitöltésére az intézmények megtették az első lépéseket. (Nyitvatartási idő megváltoztatása, belépődíjak eltörlése, kirándulások szervezése stb.) Az elért eredményeket azonban még korai lenne mérni, mivel a megnövekedett szabad idő először nem a művelődés, szórakozás, hanem inkább a család, a többletmunka stb. területein csapódott le. A művelődési intézmények — lehetőségeikhez mérten — igyekeztek szórakozási lehetőséget biztosítani minden korosztály számára. A műsoros estek száma — elsősorban a tömegkommunikációs eszközök elterjedésével — jelentősen csökkent. IV. 1966 1967 1968 1969 Műsoros est 1700 1562 1202 1225 Résztvevők 447 877 440 213 303 904 314 907 Ennek arányában a művelődési házak bevétele is csökkent. <213