Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 2. szám - Virágh Ferenc: Adalékok a kivándorlás Békés megyei történetéhez

kell láttamoztatniuk útleveleiket. Az alispánok igyekeztek szigorúan eljárni az ügyben. Egy év múlva módosítja önmagát a miniszter: „Értesítem, miszerint az Egyesült Államokba utazók útleveleinek a konzul által való láttamozása egyáltalán nem kötelező."

3

1 1905-ban a belügyminiszter kezdeményezésére megyei kivándorlási bizottság megalakítását határozta el más megyékhez hasonlóan — a megyei törvényhatósági bizottság a mozgalom tanulmányozására, illetve a kivándorlás megszüntetésére alkalmas módozatok megállapítása és javaslattétel céljából.

3

2 Az alispán elnökletével a megyei hivatalnokokból alakult bizottság tevékenységét két jegyzőkönyv alapján ismerjük. Lehetetlen észre nem venni ebből az adminisztráció vonakodását, munkájuk fölösleges megterhelése miatt egy hatáskörükön kívüleső ügyben. (Tudvalevő, hogy a törvényhatósági bizottság tagjainak túlnyomó többsége nagybirtokos, jelentős vagyonú elem volt, míg a megyei tisztviselői kar nem magas fizetésből élt.) A kivándorlási bizottság 1907. február 22-én tartott ülésének jegyzőkönyve többek között így szól: „Hosszabb eszmecsere után a bizottság abban állapodott meg, hogy a kivándorlás az általános népjóléttel szüntethető meg csak, amely a vármegye (értsd: hivatalnokok!) szűk hatáskörét felülmúló országos intézkedéssel és intézkedésekkel érhető el." A május 7-i bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv konkrétabb. Kitűnik ebből, hogy a Szabolcs megyei és a Győr megyei bizottságok javaslatot köröztek, ezt tárgyalta a Békés megyei bizottság és elfogadta az országgyűlésnek küldendő. Eszerint a törvények „odahassanak, hogy a telepítés oly szabadelvű alapon eszközöltessék, hogy vagyontalanoknak is mód nyújtassák föld szerezhetésére s pedig ha nem is tulajdonosi joggal, legalább bérletként."

3

3 Az a furcsa helyzet adódik itt tehát, hogy a megyei adminisztráció olyan törvény ajánlására kényszerült, amely a parlament összetételét tekintve nem is jöhetett szóba. Hogy az érintettek mereven elzárkóztak a kérdés társadalompolitikai tanúlságainak komoly elemzése elől, mutatja a Békés vármegyei Gazdasági Egyesület 1906 januári ülésének története.

3

4 Gr. Wenckheim Dénes nagybirtokos ki akarta buktatni az egyesület igazgató-elnöki tisztéből Zsilinszky Endrét, mert korábban támogatta a darabont kormány alispánját. Szeberényi L. Zsigmond Zsilinszky védelmében azt tanácsolta, hogy az egyesület Zsilinszky bojkottja helyett inkább a kivándorlás okainak megvizsgálásával, illetve a szükséges intézkedéssel töltse idejét. A nagybirtokosok lehurrogták Szeberényit. 1907 áprilisában feljelentést tett a nagymartom határrendőrség Surinás Antal és Tóth Pál „igen veszedelmes" titkos kivándorlási ügynökök ellen, akik több éven át szállítottak Amerikába kivándorlókat. A békéscsabai főszolgabíróság 1—2 hónapi elzárásra és 300—600 korona pénzbüntetésre ítélte őket.

3

5 1909-ben született meg a II. törvénycikk. Az új kivándorlásellenes törvény a véderő további csökkenésének megakadályozását célozza elsősorban. Ennek ellenére a megyei főjegyző 1912-ben kelt iratában ezt olvashatjuk: A B. M. 19200/1912. sz. körrendelete átmenetileg megállította a kivándorlási hullámot, majd a rendelet visszavonása után tömegesen keltek útra.

3

6 A belügyminiszter 1913. december 2-án az eddigi közigazgatási jellegű kivándorlási bizottság társadalmi szervezetté történő átalakításáról intézke<197