Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 2. szám - Pölöskei Ferenc: Áchim L. András a parlamentben

lentett pótolhatatlan veszteséget, hanem súlyosan érintette a formálódó progressziót is. Áchim L. András tehát — az 1910-es éveket tekintve — nemcsak a forradalom legelső, s egyik legbátrabb, legkövetkezetesebb szószólója, előkészítője volt, hanem első mártírjává is vált. A munkapárti reakció nem véletlenül elsőként éppen ellene fordult, s a Zsilinszky fiúk felmentésével ország—világ előtt osztozott a gyilkosság felelősségében.

3

6 A kormányok 1912 nyara után pedig hozzáfogtak a belpolitikai élet korábbi, még meglevő liberális elemeinek felszámolásához. Megmerevítették a parlamentarizmust is. Nagymértékben kiterjesztették az elnöki jogkört, s parlamenti őrséget állítottak fel, amelynek segítségével kihurcoltatták az ülésteremből az ellenzéki képviselőket. Ezután új választójogi törvényt és sajtótörvénjyt alkottak, tovább korlátozták az egyesülési és gyülekezési jogot, elfogadtatták a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről szóló törvényt stb. Mindezzel azonban nem tudták megállítani a történeti fejlődés objektív menetét. Az Osztrák-Magyar Monarchia a világháború próbáját már nem bírta. A progresszió erői, hacsak átmenetileg is, győzedelmeskedtek a reakció erői felett. 1918 végén összeroskadt Tisza István kormányzati rendszere, győzött a polgári demokratikus forradalom. JEGYZETEK 1. Ezekkel a nézetekkel részletesen foglalkozik Király István: Áchim parasztpártjának fő történeti problémái c., az Agrártörténeti Szemle 1969. évi 3—4. számában megjelent tanulmánya. 2. Király István tanulmánya mellett mindenek előtt Domokos József munkásságát kell itt megemlíteni. Könyve rövidesen megjelenik. Az Áchimmal foglalkozó korábban megjelent munkák közül kiemeljük az alábbiakat. Simon Péter: A századforduló földmunkás és szegényparasztmozgalmai 1891—1907. Bp. 1953. Földmunkás és szegényparaszt mozgalmak Magyarországon 1848—1948. I.-II. k. Szerk: Pölöskei Ferenc — Szakács Kálmán. Bp. 1962. Tibori János: Az Áchim L. András-féle békéscsabai parasztmozgalom. Békéscsaba. 1961. 3. Magyar Törvénytár 1867. 7. tc. 4. Országos Levéltár, (továbbiakban: O. L.) K. 26. M. T. jkv. 1867. márc. 17. 5. Magyar Törvénytár. 1874. 5. tc. 6. V. ö. Magyarország története. II. k. 216—219.1. Bp. 1964. 7. Képviselőházi Napló, (továbbiakban: K. N.) 1905. I. k. 259—260. 1. 8. Uo. 9. Uo. 10. K. N. 1905. II. k. 22. 1. 11. Uo. 12. Király István: i. m. 517. 1. 13. Áchim már idézett parlamenti beszédeiből is nyilvánvaló, hogy ha együtt is haladt 1905-ben a koalícióval, az ellentétek már ekkor kiütköztek. S ebben nem csupán a parasztkérdésnek volt szerepe. Ezért a szakítást sem lehet egyetlen konkrét időponthoz kötni, Ady hatását sem lehet ezért Áchim életútjának ebben a szakaszában kétségbevonni. (Király István: i. m. 516. I.). A barátságoknak természetesen szükségszerű velejárója a kölcsönös tisztelet, s a kölcsönös hatás. Ezért nyilvánvaló, hogy <166