Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 2. szám - Pölöskei Ferenc: Áchim L. András a parlamentben

Áchim is hatott Adyra, sőt lehetséges, hogy ez még erőteljesebb volt 1905-ben. Most azonban nem Ady politikai, költői fejlődését vizsgáljuk, hanem Áchim önálló politikai útjának kialakulását vizsgáljuk. 14. „Tény az, — mondotta a képviselőházban — hogy ebben a házban nem vagyunk mindnyájan magyar származású polgárok. Több nyelvű és több nemzetiségű polgárok lakjuk, szolgáljuk pénzzel és vérrel egyaránt ezt a hazát. Jó magam sem dicsekedhetem azzal, hogy magyar származású vagyok, mert amint több lap gúnyosan állítja, alföldi származású paraszt, tót gazda vagyok... De mivel Magyarországon lakom, igyekszem a magyar hazafiak közt az elsők között lenni." K. N. 1905. I. k. 259. 1. 15. Paraszt Űiság, 1906. április 3. 16. Király István: i. m. 520. 1. 17. K. N. 1906. II. k. 194—196. 1. 18. Uo. 19. Uo. 20. Uo. 21. Uo. 22. Mindezt részletesen leírja, elemzi Domokos József kéziratos tanulmányában. 23. Földnépe, 1908. június 13. Továbbá Király István i. m. 532. 1. 24. V. ö. Pölöskei Ferenc: Kormányzati politika és parlamenti ellenzék 1910—1914. Bp. 19G9. 25. Szabad Föld, 1910. jan. 23. 26. Szabad Föld, 1910. jan. 30. 27. A magyarországi szociáldemokrata párt 1911. március 27—30 napján megtartott XVIII, pártgyűlésének jegyzőkönyve. 144. 1. 28. Uo. 64—68. 1. Böhm Vilmos, miután örömmel nyugtázta a párt új szövetségi politikáját, kijelentette: „de azzal nem vagyok kibékülve, hogy a hosszú magyarországi küzdelemben csak most, 1911-ben mondjuk ki ezt." 29. Magyarország, 1911. április 25. , 30. Békés megyei Levéltár. Gyula város polgármesteri iratai. 13/1910. ein. szám. 31. Főként Békéscsaba rendezett tanácsú várossá nyilvánításáért küzdött. V. ö. Domokos József és Király István már idézett tanulmányai. 32. Paraszt Újság, 1908. okt. 25. (Áchim: Kevés az ágyútöltelék.) 33. K. N. 1911. VI. k. 152—154. 1. (1911. márc. 21.). 34. Uo. 35. K. N. 1910. III. k. 78. 1. 36. A magyar uralkodó osztályok újra készültek Áchim képviselői jogainak korlátozására. A Békés megyei főispán 1910. december 27-én írta a miniszterelnöknek: „Áchim L. András Békéscsaba országgyűlési képviselője folyó hó 18-án megyebizottsági tagválasztásokat és a községi képviselő választásokat megelőzően beszámoló beszédet tartott Békéscsabán, melynek során hangulatkeltés céljából hatóság elleni izgatás, nyilvános becsületsértés és rágalmazás egész halmazát követte el, mindazon hatósági közegek ellen, akik az ő céljainak akadályul szolgálnak, akik az ő osztálygyűlölet szítására alapozott közéleti tevékenysége ellen a társadalomban és az önkormányzati szervek gyűlésein küzdeni mernek." ... „A beszéd kivonatát a királyi ügyészhez a bűnfenyítő eljárás megindítása céljából áttettem, s a hivatalból való üldözéshez mint a közreműködők felettes hatósága a felhatalmazást megadtam. De még ezen kívül szükséges lenne ,hogy Áchim L. András a képviselőház által sürgősen kiadassák s a bűnfenyítő ügy erélyes és soron kívüli lefolytatására a kir. ügyész és a törvényszéki elnök felhívassék. Ezen irányban való intézkedésre Nagyméltóságod tisztelettel kérem." BML. Békés vármegye főispánja elnöki iratai 31. (1910.). Ezúton is köszönetet mondok Szabó Ferencnek, aki felhívta figyelmemet a Békés Megyei Levéltár cikkemben idézett fontos irataira. <167