Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - SZEMLE

C S IPE S ANTAL: A MAGYAR TÖRTÉNELMI TARSULAT GYULAI VÁNDORGYŰLÉSE ÉS A HELYTÖRTENETÍRAS A Magyar Történelmi Társulat szeptember 17—18-án Gyulán tartotta 1970. évi országos vándorgyűlését. A kétnapos tanácskozás középpontjában a helytörténetírás állt, amelynek az utóbbi években elért számszerű és színvonalbeli eredményei azt mutatják, hogy mindinkább egyenrangú részévé válik történetírásunknak és ezért indokolt az az odaf gyelés, az a segítőkészség, amelyben e szakág az utóbbi időkben részesül. Az első napon Enyedi G. Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottsága titkárának üdvözlő beszéde után Munkásmozgalom-történet és helytörténet címmel Vass Henrik, a Párttörténeti Intézet igazgatója tartott előadást. A témához sorrendben a következő szakemberek szóltak hozzá: Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője, Borús József, a Magyar Történelmi Társulat titkára, Glatz Ferenc, az MTA Történettudományi Intézet munkatársa, Takács László, a Békés megyei Honismereti és Helytörténeti Bizottság elnöke, Vértes Róbert, a Párttörténeti Intézet munkatársa, Degré Alajos, a Zala megyei Levéltár igazgatója. A tanácskozás első napján elnöklő Benda Kálmán, a Magyar Történelmi Társulat alelnöke megnyitó beszédében a helytörténetírás tudományos színvonalának emelésére hívta fel a f gyeimet. A színvonal hiányait Enyedi G. Sándor is kifogásolta. s ennek okát elsősorban a helytörténeti kutatások iránytalanságában és szétszórtságában jelölte meg. Jakab Sándor szerint ezen a téren főleg akkor követnek el hibát a helytörténészek, ha a konkrétumok elemzése helyett megelégednek általános marxista tételek hangoztatásával. Vass Henrik előadásában azt vizsgálta, hogy a helytörténetírás mennyiben lehet segítségére az országos és a nemzetközi munkásmozgalom-történet feltárásának. Mivel a helyi munkásmozgalom része ezeknek, kár lenne akár egyiket, akár a másikat előtérbe helyezni, azaz csak úgy lehet igazán értékes, maradandó eredményt elérni, ha a történész szem előtt tartja a másik szféra vonatkozásait is. Glatz Ferenc hozzászólásának idevonatkozó részében ezzel egyetértve ismertette azt a hibás gyakorlatot, amely szerint az országos történet kutatói csak a fővárosban, a vidéki kutatók pedig csak a helyben található forrásokat használják legszívesebben. Iílőadásának további részében Vass Henrik a munkásmozgalom-történet tartalmitematikai kérdéseive] foglalkozva kijelentette, hogy nemcsak az eseménytörténet tartozik a tárgykörhöz, hanem a mozgalom körnvez^te. mozgatórugó', ideológiai vonatkozásai kialakulása éppúgy, mint a helyi munkásosztály összetétele, nemzetiségi megoszlása, életkörülményei is. Mindez különösen vonatkozik a múlt évszázad sok szempontból kidolgozatlan utolsó harmadára. Borús József véleménve az volt, hogy a kutatások körét ki kellene terjeszteni az ösztönös munkásmozgalmak történetére is. Ezután a gyakorlatban leggyakrabban előforduló hibákról szólt Vass Henrik. Kifogásolta, hogy a munkásmozgalmi témát feldolgozó munkák leíró, esemény<121