Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - SZEMLE

elmondó jellegűek, mellőzve, vagy általános tételekkel elhomályosítva az elméleti kérdések tisztázását. A kutatók bátrabban használják fel a korábbi polgári sajtó adatait, tanulmányozzák alaposabban az országos mellett a helyi szakszervezetek működését! Nem szabad szem elől téveszteni a speciális magyar sajátosságot, a fővárosi és a helyi munkásmozgalom nagymértékben eltérő vonásait; a vidéki mozgalmak létét fokozottan veszélyeztető helyi terrort, a tapasztalt vezetés hiányából eredő ösztönösséget, a nagyobb demokratikus erők hiányát stb. sem. Számos probléma nehezíti a felszabadulás utáni munkásmozgalom vizsgálatát. Nincs még kidolgozva az új körülményeket legbiztosabban feldolgozó módszer, a munkásmozgalom nem korlátozódik már a fővárosra és egy-két ipari központra, a nemzeti történelem változásainak vizsgálati köre kiszélesedett és a marxista történetírás mindent mérlegre tevő módszerének rengeteg adatot kell feldolgoznia, v'szont a szükséges forrásanyag részben rendezetlen, részben nem hozzáférhető (bizalmas, titkos anyagok stb.) A helytörténetírás jelenlegi helyzete jó, jelentős fejlődés tapasztalható az 1950-es évekhez képest, egyre több munka dolgozza fel a helyi munkásmozgalmak kérdéseit, egyre több dokumentumgyűjtemény és életrajzfeldolgozás lát napvilágot. Sajnos e művek száma korszakonként nagyon aránytalan, és Vass Henrik megállapítása szerint általános hiba a tárgyalt mozgalmi korszakok előzményének figyelmen kívül hagyása is. Mindennek az az oka, hogy az állami és pártszervek főleg a jubileumok idején támogatják a helytörténetírást, amely egyébként is szívesebben nyúl a forradalmak jól rendezett, elkülönített forrásanyagához. F gondolatokhoz hozzászólva Takács László kifejtette, hogy a helytörténetírás nagyon alacsony fokú szervezettségéből adódó nehézségeket súlyosbítja a támogatásra hivatott szervek elég gyakori közömbössége e tudományággal kapcsolatban. Borús József méltatta a helytörténészek áldozatkészségét, akik szabadidejüket feláldozva szolgálják a magyar történetírás ügyét, pedig munkájuk anyagilag egyáltalán nincs megbecsülve. A jövő eredményes munkájának elősegítése érdekében Vass Henrik javaslatot tett a legközérdekűbb témák kidolgozására. Eszerint fontos kidolgozandó feladat a helytörtenetírás számára: A helyi munkásság kialakulása, struktúrája, nemzetiségi összetétele; a helyi társadalmi és politikai viszonyok hatása a mozgalomra; a katolikus klérus befolyása, az országos szociáldemokrata szervek befolyása a helyi munkásmozgalomra; hogyan érvényesül helyben a külföldi munkásmozgalom eszmei hatása?; helytörténeti és munkásmozgalmi kronológiák; agrárszocialista mozgalmak kutatása, a viharsarki mozgalmak összegezése: a szakszervezeti mozgalom helyi története, kommunista pártszervek létrejötte és működése 1945 után; a mezőgazdaság szocialista átszervezésének története egyes vidékeken. Borús József ehhez még az 1944—1945 évi német megszállást követő internálások sokrétű feldolgozását javasolta. Takács László pedig megjegyezte, hogy a munkásmozgalom apályaival is foglalkozni kellene. E feladatok megoldásában Vass Henrik sokirányú segítséget ajánlott a Párttörténeti Intézet részéről. Jakab Sándor pedig a pártoktatók és a helytörténészek összefogásának eddigi eredményeiről szólva a párt hathatós támogatását ígérte meg. Az előadás és a hozzá kapcsolódó hozzászólások után Vértes Róbert a középiskolások számára rendszeresen meghirdetett országos tanulmányi verseny történelmi pályázatának tanulságait szűrte le. E pályázatok kötött helytörténeti tematikájának nevelési célja vitathatatlan, arról nem is szólva, hogy a dolgozatok összességükben annyi hasznos adatot tartalmaznak, amennyit hivatásos történészeknek nincs módjuk felderíteni. Sajnálatos azonban, hogy az elkészült pályamunkák a közreadás lehetőségének teljes hiánya miatt elkallódnak és javulás ebből a szempontból továbbra sem várható. Vértes Róbert itt kivételként említette Békés megyét. Degré Alajos ehhez kapcsolódva megjegyezte, hogy e pályamunkát készítő középiskolás tanulókat szabálytalanság elkövetése nélkül nem segíthetik, hiszen a fennálló rendelkezések értelmében a levéltárakban 18 éven alul ak kutatómunkát nem végezhetnek. A vándorgyűlés első napjának tanácskozását Benda Kálmán zárószavai fejez-