Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - SZEMLE

Jó ötlet, alkalmanként tovább folytatandó gyakorlat egy-egy városi szám összeállítása, mint volt Szarvasé (1968/3) vagy Orosházáé (1969/2). Érdemes ilyenkor teljességre törekedni, s ha nem kizárólagossággal is, de minél sokoldalúbban, minél több közleménnyel bemutatni az illető várost vagy éppen falut. Kerüljük a vastag (kövér, fett) betű használatát: ez vidékiessé teszi a 7 lap tipográfiáját. Egyáltalán: egységesítsük a kiemeléseket, ne legyen hol —— kövér, hol csupa nagy (verzál) szedéssel kiemelve a fontosnak tartott szövegrész, cím, név. Legszebb a dőlt (kurzív) szedés. A folyóiratok külsőségeire vonatkozó magyar szabvány (MSZ 3405—59) több olyan követelményt tartalmaz, melyet a Békési Életnek is meg kellene valósítania. így az évenként folyamatos lapszámozást (mely az idézést, a hivatkozást könnyíti meg, tehát a lap saját érdeke!), az ún. élőfejet, a szerzői névnek a cikk címe elé (s nem a végére) való kiemelését stb. Fényképeket és festmények reprodukcióit adni kell, de a képek lehetőleg köz­leményt illusztráljanak: a szerkesztők feladata, hogy akár Írassanak olyan köz­leményt. amelyhez való képanyaguk van. Most elég sok az önálló képriport (pl. Képek a mezőkovácsházi járás életéből), amely így nem illő egy ilyen típusú folyó­iratba (mely végtére is nem képeslap). De mint valamely tárgyhoz illő tanulmány illusztrác'ója, nagyon értékesek lehetnek. Üdvös lenne, ha a kiadó gondoskodnék minden számból 50—100 db, egyszerű továbbnyomással előállított különnyomatról. A tudományos élet vérkeringésének legfontosabb vivőere a különnyomat. Hiszen a Békési Élet nem jut el mindenhová, egy-egy tudományág másvidéki képviselői nem járathatják, viszont egy-egy közle­mény nagyon is érdekelheti őket. Lehetővé kell tenni számukra hogy megkaphas­sák ezeket, akár úgy, hogy a szerzők — ismervén érdeklődésüket — előre meg­küldik nekik, akár úgy, hogy ők, hírt kapva a közleményről, látva a folyóiratban, levélben megkérik a szerzőtől vagy kiadótól. Magam is szívesen őriznék az eddigi számokból is néhány különnyomatot, de — mint nem békési — meg kell vallanom, az öt vastag évfolyam számára nincs helyem a könyvespolcaimon. Egynémely tanulmány stílusára is lehetne némi panasz, de hát be kell látnom, hogy nem minden cikkíró — író is egyben; ámbár a szerkesztői ceruza néha meg­megfésülhetné a gubancos mondatokat, a divatszavakkal és kopott frázisokkal „ékes" szövegeket. ' j Végül, de nem utolsósorban: hiányolom a Békési Élet évi mutatóit. j o í Ha az élőfejet úgy valósítanák meg, hogy lapról lapra nem a közlemény címe, hanem az éppen azon a lapon tárgyalt kérdések rövid címszava szerepelne fönt, még kiváló tárgymutatót is adhatna a folyóirat. Máris sürgető szükség, hogy a kiadó az eddigi öt évfolyam — most már összesített — mutatóját elkészíttesse, és a jövő évi első számhoz mellékelje. Hiszen az én vázlatos föl­sorolásom is megmutatta, milyen sokágú, gazdag anyag gyűlt össze a Békési Elet öt évfolyamában, zsúfolva nevekkel, tárgyszavakba gyűjthető tartalmi mon­danivalóval. Hogy a folyóirat az utókor kezében is mindig gyorsan használható kincsesbánya legyen, meg kell csinálni egységes — neveket, tárgyszavakat egyet­len betűrendbe foglaló — mutatóját. Azzal zárom, amivel kezdtem: irigylem a Békés megyeieket, hogy mindössze egy lustrum alatt annyi sok egyéb önálló kiadványuk mellett, még olyan sokszínű folyó­iratot tudtak produkálni, mint a Békési Élet. Kívánom, hogy külsőségeiben is méltóvá váljék belső, tartalmi értékeihez. <120

Next

/
Thumbnails
Contents