Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 1. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Daru Mária: Termelőszövetkezeti szocialista brigádok és a művelődés

tartalmában és formájában teljesen újtípusú feladatok elé állítja a termelőszövetkezetek vezetőit. A szocialista brigádmozgalom megindulása — az iparban szerzett tapasztalatok alapjan — járásunkban az 1963—64-es évre tehető, de nagyobb számmal csak az 1960-as évek második felében alakulnak szocialista brigádok, illetve nyerik el a szocialista címet. 1968-ban a szeghalmi járás területén 128 brigád közül mindössze 13 nyerte el „a szocialista brigád" címet. Ma már egyre több termelőszövetkezet ismeri fel a szocialista brigádmozgalom célját, jelentőségét, tartalmát, azonban sajnos nagyon sokan vannak olyanok is, akik még mindig összetévesztik ezt a munkaversennyel. Ez hibás szemlélet és tarthatatlan, hiszen a szocialista brigádmozgalom leszűküléséhez vezet. Ma már világosan kell látnunk, hogy a szocialista brigádok tagjainak — a munkaversenyben résztvevőkkel ellentétben — amellett, hogy vállalásokat tesznek az általuk előállított termékek mennyiségére és minőségére, a műszaki fejlesztés elősegítésére, vállalniuk kell a közösségi jellemvonások fejlesztését és a rendelkezésükre álló tanulási, művelődési lehetőségek rendszeres igénybevételét. Ezt tartalmazza az ismert három célkitűzés: „szocialista módon dolgozni, élni és művelődni". A szocialista embert ugyanis nemcsak a termelőmunkában való helytállás jellemzi, hanem az őszinte, önzetlen emberi kapcsolatok ápolása, a segítőkészség, az együttérzés, az egymásért való felelősségvállalás, s nem utolsósorban a sokirányú kulturális érdeklődés, az önképzés és személyiségformálás iránti igény. Ezeknek a követelményeknek kellene érvényre jutni a vállalások egészében. Azonban — mint már utaltunk is rá — ez a követelményrendszer tartalmában és módszerében teljesen új feladatok elé állította mind a vezetőket, mind a brigádok tagjait. S legtöbb esetben nem tudtak (nem tudnak!) a politikai és művelődési követelményeknek megfelelni. Pedig a mezőgazdasági üzemekben levő szocialista brigádok művelődését, tudatának, ízlésének fejlesztését, ennek korszerűsítését több sajátos társadalmi körülmény indokolja. 1. Megváltozott a parasztság életmódja, jelentős mértékben nőtt életszínvonala. Ezzel párhuzamosan megváltozott és fejlődött kulturális igénye (a tömegkommunikációs eszközök terjedése következtében is), politikai, jogi és közgazdasági kérdések iránti érdeklődése. 2. A mezőgazdasági dolgozók általános műveltségének, szakmai képzettségének színvonala döntő mértékben meghatározza a termelőüzemek termelési eredményeit, befolyásolja a termelőszövetkezeti demokrácia szélesítését, azaz a viszonyok állandó fejlődését is. 3. A szeghalmi járásban az 1967-es adatok szerint a termelőszövetkezeti tagok több mint 80%-a 40 évnél idősebb. A fiatalok arányának szükségszerű növelését nagymértékben elősegíti a kulturális tevékenység hatásfokának javítása. Helyesen tükrözi a művelődési, kulturális feladatok fontosságát az 1967. évi III. sz. törvény, valamint az Országos Népművelési Tanács Elnökségének közös határozata is. A termelőszövetkezeteknek éppen ezért — társadalmi, politikai feladataikra való tekintettel — tagjaikkal szembeni művelődési, kulturális kötelezettségeik vannak. A szocialista brigádok tagjainak pedig élni kell (kellene!) azokkal a művelődési lehetőségekkel, melyeket az adott gazdasági üzem biztosít részükre, sőt ezen felül egyéb kulturális lehetőségeket is ki kell használniuk; egyéni vállalások formájában. A termelőszövetkezetek nagyrészében a szocialista brigádok kulturális vállalásaikat jelenleg alkalomszerűen, kellő irányítás és szervezés nélkül teszik meg, ennélfogva a kívánt eredmény nélkül is teljesítik. A vállalások eddig alkalmazott formái sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. (Túl általánosak, sablonosak. Pl.: „elmegyünk közösen színházba, moziba, szabadpártnapra" stb.) 87