Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 1. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Daru Mária: Termelőszövetkezeti szocialista brigádok és a művelődés

ISMERETTERJESZTÉS A TERMELŐSZÖVETKEZETI SZOCIALISTA BRIGÁDOK ÉS A MŰVELŐDÉS (Gondolatok a szeghalmi járás tapasztalatai alapján) A parasztság egységes osztállyá szerveződése, a termelőszövetkezeti demokrácia kiszélesítése, a tulajdonosi tudat kialakítása, a mezőgazdasági szocialista brigádmczgalom terjesztése: egymást feltételező társadalmi kérdéskomplexum. Felvetődik a kérdés: vajon a vezetők belátják-e, hogy a szocialista brigádmozgalom milyen nagyarányú demokratizálódási folyamatot indít el a mezőgazdasági üzemekben, s milyen hatalmas anyagi és erkölcsi lehetőség rejlik ebben a mozgalomban? Ezekre a kérdésekre keresünk választ az alábbiakban, amikor a termelőszövetkezeti szocialista brigádmozgalom leglényegesebb kérdéseit érintjük — a szeghalmi járásban szerzett közvetlen, személyes tapasztalatok felhasználásával. A szeghalmi járásban elsőrendű gazdasági tényező a termelőszövetkezetek megszilárdítása, a nagyüzemi termelés korszerűsítése. A megszilárdítás tennivalói között első helyen szerepel a szocialista tudat és a termelési viszonyok fejlesztése; ezzel párhuzamosan az egységes szövetkezeti paraszti osztály kialakításáért folyó munka. A haladást lassító tényezők — a járás egészére vonatkoztatva — a rossz, mostoha természeti viszonyok (szikes talaj), az üzemen belüli ágazatok kereseti lehetőségeinek különbsége. Gátlólag hat és a szocialista tudat kialakítása szempontjából negatív hatással bír az egyéni földtulajdon, mert felszínen tartja a régi, megszokott paraszti életmódot és gondolkodást. A járás termelőszövetkezeteinek általános gazdasági mutatói az országos átlagnál valamivel alacsonyabbak, bár az utóbbi három—négy évhez viszonyítva az 1968-as esztendőben kb. 15—20% jövedelem-emelkedés tapasztalható. (Pl. 1968ban ezer vagonnal több kenyérgabonát tudtunk előállítani, mint az előző években, ami 35 millió forint tiszta többletet hozott.) Ami a szövetkezeti dolgozók általános anyagi helyzetét illeti: évről évre növekvő életszínvonal-emelkedés tapasztalható. Létbizonytalansága megszűnt, nem kell „kenyérharcot" folytatnia a mindennapi megélhetésért; bár még igen nagy jövedelem-eltérések vannak községenként, sőt egy községen belül termelőszövetkezetenként is. Nagy gondot jelent, hogy a dolgozók átlagéletkora igen magas, járási összesítésben is az 50 év felett van. Emellett sok a nyugdíjas, kb. 15%-a a tagságnak, egyes termelőszövetkezetekben 20% felett van. A megszilárdulás folyamata gyorsabban megy azokban a gazdasági egységekben, ahol a gazdálkodás egésze szervezettebb, az anyagi javak nagysága, s ebből fakadóan a tagok jövedelme évről-évre nő. (Ilyenek pl.: a füzesgyarmati Vörös Csillag és Aranykalász, a terészszigeti Győzelem, a dévaványai Lenin, a zsadányi Búzakalász és Dózsa termelőszövetkezetek.) Gyorsította termelőszövetkezeteink előrehaladását az utóbbi években működő munkaverseny-mozgalom is. A szocialista brigádmozgalom megindulása pedig 86