Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 1. szám - Szilágyi Miklós: A Gyulai Képkeretlécgyár alapítása (Adatok Grünfeld Jakab üzemszervezeő tevékenységéhez)

szológépnek és 1 db marógépnek, valamint az udvarra tervezett körfűrésznek energiaszükségletét is biztosítani volt hivatott. A munka menete a következő volt: Az udvaron tárolt deszkát a szárítóban 33—40 fok melegen kiszárították; száradás után a gépműhelyben az anyagot darabolták és egy részét teljesen ki is dolgozták. Innen részben az enyvezőbe kerültek a kidolgozott darabok, részben az asztalosműhelyben további műveleteknek vetették alá. Ezután a csiszolóban, majd a fényezőben kapta meg a termék a végső formáját. Ezidőtájt az üzem 30—35 embert foglalkoztatott — részben asztalos szakmunkásokat, részben aranyozókat, részben betanított gépmunkásokat. Ezt a létszámot az új gépek üzembe helyezése után 50 főre szándékoztak felemelni. Az alaprajzi vázlat és a műszaki leírás arra enged következtetni — ezt a gépi ellátottság színvonalának beható elemzése nélkül is megállapíthatjuk — hogy ekkor már a korábbi kisipari műhelyhez képest számottevő kisüzemmé nőtte ki magát a részvénytársasági vállalkozás. A rentabilitás szempontjából külön jelentősége van annak, hogy a képkeretléc gyártásánál a felsorolt munkagépek maximálisan kihasználhatók, sokkal inkább, mint a bútorgyártásnál. így a kisebb munkásgárda is viszonylag jelentős termelési értéket produkálhatott. A jó értékesítési lehetőségről a kortársak egyértelműen beszélnek, s arról is tudnak, hogy a részvénytársaság Budapesten is árusító üzlettel rendelkezett. Az üzem megszervezése, a gyártási technológia kialakítása — nem lehet kétséges — Grünfeld Jakab személyes érdeme. Ezzel üzemszervezői képességeinek is tanúbizonyságát adta, s joggal számított rá — a kiváló szakemberre — a részvénytársaság, mint művezető-igazgatóra. Grünfeld szociáldemokrata tevékenysége Mindezek ismeretében jogosan vetődik fel a kérdés: ezek az egzisztenciális változások milyen hatással voltak az SzDP gyulai szervezete egyik legjelentősebb vezér-egyéniségének politikai munkájára? Befolyásolta-e, s ha igen: milyen irányban, hogy előbb 5—10 ember munkaadójává, majd 30—50 embert foglalkoztató üzem igazgatójává vált? Általánosságban is fogalmazhatunk: vulgárisan értelmeznénk a kizsákmányolásról és az osztályhelyzet meghatározó erejéről szóló marxi tanításokat, ha egy összetett egyéniségű, képzett szocialista vidéki kisiparos ilyenfajta egzisztenciájának kizárólagosan, egyoldalúan meghatározó jelentőséget tulajdonítanánk. Tudomásul kell vennünk, hogy a vidéken csak úgy fejthetett ki valaki számottevő és hatékony ellenzéki politikát, ha független egzisztenciát tudott teremteni. A politizálás fórumai (képviselőtestület, törvényhatósági bizottság stb.) csak ebben az esetben nyíltak meg előtte. A belső pártmunka, a szakszervezeti tevékenység, a nyilvános népgyűlések természetesen e fórumok nélkül is lehetőséget adtak a szociáldemokrata alapon álló politikai tevékenységhez. Figyelembe kell viszont vennünk a szociáldemokrácia parlamenti illúzióit, s az erre épülő taktikát is (reális és irreális elemeivel együtt), hogy megfelelően értékelhessük a 58