Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 1. szám - Szilágyi Miklós: A Gyulai Képkeretlécgyár alapítása (Adatok Grünfeld Jakab üzemszervezeő tevékenységéhez)

vidéki pártvezetők azon központilag támogatott törekvését, hogy a helyi államhatalmi és igazgatási testületekbe bekerüljenek. A helyi politikában való hatékony részvétel náluk mindenesetre baloldalibb platformról történt — munkaadó mivoltuk ellenére, — mint a központi pártszervek egyes munkásarisztokrata tagjainál. .. Grünfeld Jakab esetében mindez fokozottan érvényes. Anélkül, hogy politikai pályájának részletes ismertetésébe bocsátkoznánk — ez külön tanulmany feladata lehet —, utalnunk kell néhány ismert tényre. 1906-tól változatlanul a pártszervezet vezetőinek sorában találjuk; Dundler Károly mellett az ő neve bukkan fel leggyakrabban a népgyűlésekről szóló sajtótudósításokban és a rendőrségi jelentésekben.

1

6 1910-ben — a gyulai I. kerületben — a megyei törvényhatósági bizottság tagjává választották,

1

7 s annak éveken át egyetlen szociáldemokrata tagja volt. Aktív, a lehetőségeket messzemenően kihasználó ellenzéki felszólalásairól a bizottság jegyzőkönyvei tanúskodnak. A hivatalos megyei politikát bíráló állásfoglalásai külön vizsgálatot is megérdemelnének; ez alkalommal — sajnos — nem vállalkozhatunk rá (csakúgy mint Vass István, aki fontos adatokat közölt e bizottságban kifejtett tevékenységéről), hogy „politikai arculatát pontosan körülírjuk".

1

8 Politikai munkájának méltó betetőzése volt a Tanácsköztársaság alatti tevékenysége és mártírhalála. A politikai megtorlás végrehajtói (és sugalmazói) jól ismerték politikai meggyőződését! A visszaemlékezők úgy tudják, hogy a pártban való szereplésével összhangban szervezte meg a maga műhelyének, majd később a Képkeretlécgyárnak is a munkásgárdáját. Míg más munkaadók nem szívesen alkalmaztak szervezett munkásokat, ő kizárólag ilyeneket foglalkoztatott. Erről tanúskodik egyébként egy 1911. körül készült fényképfelvétel is: a munkások a „Népszava" példányait tartják a kezükben.

1

9 A kizsákmányolás lehetséges vádja ellen azt a gyakorlatot követte, hogy a hétvégi elszámoláskor a munkásától kérdezte meg: mennyit kér, s a kívánt munkabért szó nélkül kifizette. Ha akadt olyan munkás, aki túlbecsülte a saját értékét, a következő hétre nem alkalmazta — mégis állandó munkásgárdával dolgozott. így érte el, hogy harmonikus, mondhatnánk patriarchális viszony alakult ki közte és alkalmazottjai között, s műhelye, majd a vezetése alatt álló kisüzem a gyulai munkásmozgalom egyik bázisa lehetett.

2

0 A gyulai Képkeretlécgyár alapítása, létrejötte egy kisiparos egzisztenciális emelkedésének a története. A város iparfejlődését tanulmányozva több ilyen egyéni karrier fölfelé ívelő vonalát rajzolhatnánk meg, s ezzel a város történetének fontos tendenciáira mutathatnánk rá. Ennek az üzemnek a története azonban többet jelent az egyéni karrier rajzánál: egy munkásmozgalmi vezető politikai és üzemszervező tevékenységére is rámutathattunk. És egy fontos tanulságra: a vidéki kisiparosság önálló egzisztenciája nem szükségszerű gátja, esetenként inkább segítője a hatékony politikai munkának. SZILÁGYI MTJCT.ÚS 59