Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 1. szám - Szilágyi Miklós: A Gyulai Képkeretlécgyár alapítása (Adatok Grünfeld Jakab üzemszervezeő tevékenységéhez)

Grünfeldnek nagy szerepet tulajdonítunk az átszervezés ötletének kimunkálásában, hiszen az ő kezdeményezése nélkül aligha képzelhető el az ő személyére és saját tulajdonú műhelyére alapozódó üzem létrejötte. Valószínűleg ő fedezte fel a specializálódásban rejlő üzleti lehetőségeket, és a kivitelezés anyagi bázisának megteremtése érdekében megnyerte a városban a legjelentősebb, már több kisüzem létrehozásában érdekelt kereskedőket és ügyvédeket, a helyi tőke legismertebb képviselőit. A „Gyulai Képkeretlécgyár R. T." j.912. dec. 26-án tartotta alakuló közgyűlését és fogadta el az alapszabályt. Eszerint 100 000 korona alaptőkével alakult meg a vállalat, mely alaptőke 1 000 db 100 korona névértékű részvényből állott. Az üzem tervezett bővítését, a terv nagyvonalúságát jól jellemzi, hogy az 1900-ban 70 munkással és 60 munkagéppel üzembe lépő harisnyagyárat szintén 100 000 korona alaptőkével hozták létre.

1

3 A vállalat működésének célját így határozták meg: „A vállalat tárgya mindennemű képkeretet, képkeretlécet és egyéb faárukat előállítani, azokat nagyban és kicsinyben árusítani." Az alapító tagok — az igazgatóság tagjai — között ctt találjuk Weisz Mór likőrgyár-tulajdonost, aki néhány évvel előtte a harisnyagyár alapítását is szorgalmazta, majd annak vezérigazgatója lett;

1'

1 Czinczár Dezső fakereskedőt, a város egyik legtekintélyesebb nagykereskedőjét, malomtulajdonost — ennek a R. T.-nak ő lett az igazgatója; Dobay Ferenc nyomda- és lapkiadó-tulajdonost, M. Schriffert József többszáz holdas földbirtokost, Anuló Pál kereskedőt, dr. Ladies László és dr. Martos József ügyvédeket, valamint dr. Márki János közjegyzőt. Grünfeld — mint az üzem művezető-igazgatója — természetesen szintén tagja volt az igazgatóságnak. A megalakult részvénytársaságot 1913. febr. 25-én jegyezték be a kereskedelmi társas cégek jegyzékébe.

l

j Ezek után hozzáláthattak a Grünfeld-féle telep jelentős mértékű átalakításához, kibővítéséhez. Egy 69,60 x 29,50 méter területű kettős telek állt rendelkezésre az akkori Hold utca 10—12 szám alatt (ma Grünfeld Jakab utca), melyen már állott a korábbi műhely (ez gépműhely lett), és néhány kisebb — raktárnak használható — épület. Újonnan terveztek felépíteni — többek között — még egy gépműhelyt, fényezőműhelyt, csiszolóműhelyt, valamint kazánházat, olajtárolót és masszafőzőt. Az 1913. július 8-án már működő üzem műszaki leírása szerint 23—30 lóerős nyersolajmotor szolgáltatta az energiát: hajtotta a légszivattyút, az udvaron elhelyezett dinamót, a gépműhelyben levő szalagfűrészt és körfűrészt, az egyengető gyalút, az egyetemes gyalugépet és a négy oldalas gyalugépet, valamint a marógépet és a köszörűkövet. A hengerprés működtetése ekkor még kézierővel történt. Mindezt 3 db enyv és gyanta főzésére szolgáló üst, egy masszamelegítő és egy masszakeverő egészítette ki. A műszaki leírás készítésekor további erő- és munkagépek beszerzését tervezték, melyeket az építés alatt álló helyiségekben szándékoztak elhelyezni. A legjelentősebb „az egész telep fűtésének ellátására, részben az alant jelzett gépek (az újonan beszerzendők) meghajtására egy 20,5 qmtr fűtőfelületű Höcker-féle fekvő félstabil gőzgép" beszerzése, mely a fűtés ellátásán túl az új gépműhely tervezett munkagépeinek: 2 db körfűrésznek. 2 db gyalugépnek, 1 db négyoldalas gyalugépnek, 1 db háromhengeres csi57