Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)
1970 / 1. szám - Szilágyi Miklós: A Gyulai Képkeretlécgyár alapítása (Adatok Grünfeld Jakab üzemszervezeő tevékenységéhez)
volt; itt helyezte el a munkagépeket. Amint írta: „A berendezés jelenleg áll 1 db. 3,7 lóerejű villamos motorból és e motor által meghajtott egy darab egyetemes gyalú- és fúrógépből, valamint egy db szalagfűrész és ugyancsak a fűrész alapjára szerelt egy darab marógépből." Ezt a berendezést a helyszíni szemle időpontjáig „egy db 6 lóerejű benzin motorral és az udvarban egy benzin pinczével'' bővítette. Miután az első fokú iparhatóság tárgyalási alapul elfogadta a dokumentációt, 1906. nov. 6-án megtörtént a helyszíni szemle, és 10-én a telepengedélyt is kiadta az iparhatóság. A szemle jegyzőkönyve egyébként nem tartalmazott teljesíthetetlen feltételeket: biztonsági, balesetelhárítási, tűzveszélyelhárítási — általában minden telepengedély kiadásánál kötelező — szabályokat sorolt fel. Egy részük talán túlzott fontoskodásból került jegyzőkönyvbe (Tanczik rendőrkapitány követelte pl. hogy ki kell függeszteni az „Idegeneknek tilos a bemenet" — „Tilos a dohányzás" feliratú táblákat), a bizottság azonban lényegében szükségszerű követelményeket rögzített. A műhely részletes műszaki elemzésére nem vállalkozhatunk, azt azonban meg tudjuk állapítani, hogy ez a korszerűsítés olyan alapgépesítést jelentett, melyre a kisiparosok jelentős része még évtizedekkel később sem vállalkozott. A gépi berendezések megfelelő kihasználása eleve megkövetelte Grünfeldtől, hogy 4—5 segédet és 2—3 tanoncot is foglalkoztasson, s emellett — a gepek kezelésére — segédmunkások (betanított munkások) munkaerejét is igénybe kellett vennie. Csak így volt biztosítható a manufakturális keretekből kiemelkedett műhely rentabilitása. Vicló Lajos asztalos — aki 1913ban e műhelyben szabadult — arról is adatokat szolgáltatott, hogy 1911 körül az egyébként bútoripari szakirányú műhely épületasztalosi munkákat is vállalt — a gyulai kórház építésével kapcsolatos rendelést teljesített — s ebben az időben épületasztalos segédek is dolgoztak Grünfeldnél. 1 1 Üzletszerző tevékenységéről és megrendelőinek köréről — a fentieken kívül — sajnos nem rendelkezünk megbízható adatokkal. Az emlékezet szerint a város zsidó polgársága volt legszámottevőbb megrendelője, jóllehet ő maga nem tartozott a vallási közösséghez: ateistának vallotta magát. A városban általában jól dolgozó és megbízható asztalosnak tartották, valószínű tehát, hogy általában a polgári lakosság számára dolgozott, azok igényeit elégítette ki. A gyulai Képkeretlécgyár R. T. létrejötte Jelenlegi ismereteink szerint nem dönthető el, milyen okok idézték elő ennek a viszonylag jól felszerelt kisipari műhelynek speciális üzemmé való átalakítását. A kortársi emlékezet a képkeret és képkeretléc iránti keresletben, a jó piaci lehetőségekben jelöli meg az átszervezés okát. Ezt a véleményt támogatni látszik a budapesti ipar helyzetét felmérő statisztika, mely szerint az „aranyozó, képkeretkészítő és faragott áruk gyártása" faipari szakmában viszonylag csekély munkáslétszámot foglalkoztattak, 1 2 pedig a polgári lakások e korabeli igényeit ismerve a gondosan megmunkált és aranyozott keretek valóban jó piacra számíthattak. Talán nem tévedünk, ha 56
