Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hunya István: Fehérterror Endrődön és Gyomán 1919-ben

dalmától 6 is rettegett... Mindegy neki, hol irtják, ha emberek életével is, a kommunista szellemet, csak ő hivatalosan ne lássa, az emberek vonaglását, ne hallja haldokló nyöszörgésüket. Minden szegény parasztot nem verhettek agyon vagy hasznavehetetlen ronccsá. Az őslázadás óvatosan lassan újra felemelte a meggyötört, megfélemlített embereket. A „fehér" honmentők csakhamar tapasztalták; amíg kegyetlenségükkel sokakat örökre elnémítottak, alázatosságra kényszerítettek, sokakban a makacs ellenállást ébresztették fel... A „konszolidált" haza sem aludt. „Ébredő" fiai, csendőrei tágult szemekkel figyeltek, és jaj annak a proletárnak, akit piros színnel láttak, összeesküvést kerestek a pirosvirágú mákban is. Nem csoda. Endrődön Osapai patikus úgy érezte; mint ébredő magyar, hivatott a szunyókálásban tespedő magyarságot felébreszteni. Színszakértőnek is felcsapott. Megállapította: háború előtt az endrődi kubikosok mákja vegyes virágú volt. Vad indulattal hívta fel a pirosra dühödök figyelmét, hoev most a kubikosok mákja többségében azért piros, hogy azzal lázítsanak a ..haza" ellen. Annyira elvadította a csendőröket, az ébredőket a piros szín, hogy sok helyen még a házak kis kertjében is letaposták a pirosan virágzó virágot. Az ablakból cseréppel együtt dobálták az útra a piros muskátlit... Arról nem tehettek a kubikosok, hogy a szegényebb parasztok rosszul művelt, sovány földié is annyi piros piüacsot termett húszban, amennyit azelőtt talán soha. Hiába bosszankodtak az ..úiiáébredt" magyarok. Az Alföld természetét nem tudták megváltoztatni. A fehér légkörben is a piros faiták pirossal virágoztak. A nyílt terrorkénvszer fékezése után sem javult az agrárproletárok helvzete. Akiket a gyulai fogházba túlzsúfoltság folytán nem tudtak behelyezni, szigorított csendőri felügyelettel saját portájukon őriztek. Hoey miből élnek, azzal nem törődtek. Szerencsésebbek, akiket a románok mielőtt elhagvták Békés megyét, a hatóság beleegyezésével összeszedtek és Erdélybe szállítottak. Azok ott dolgozhattak, és az akkori helyzethez képest munkabért kaptak. Azokkal volt Polányi Máté és több ifi és iavakorú volt vöröskatona... A szép tavaszi napok munka nélkül konlalva unalmasak és veszélyesek. Nem tudhattuk, mikor hol találkozunk olvan ébredő magvarrá vált gazdával, akmek nem tetszik szabad mozgásunk, és felhívja ránk a csendőrök figyelmét. Még ha csak valamelyik szomszédhoz mentem át, végignéztem az utcán, nem leng-e kakastoll? Nem jön-e ismeretlen. Akik saját portájukon túl mehettek, és ha már leszerződtek valamelyik idegen határba aratónak, a harmados kukoricaföldön kanálbattak. Vagy az 1919 telén kiosztott Zug 100 H-öles vetem én vföldön és a nagvlaoosi birtokból ugyanakkor kiosztott egy-egy kisholdas parcellákon foglalkozhattak. Azokat a kisparcellákat sem a község, sem az uradalmat bérlő nem vette vissza. Ezt a tényt néhány elvtársammal úgy értékeltük: nem azért nem vették vissza, mert jó akaratúak velünk szemben, inkább azért, mert még kísérti őket a múltban megnyilvánult nép hatalma. Ez az érzés küzdött már bennem az óvatossággal. De még hiányzott a helyes tájékozódás. Azt ugyan már tudtam, azok az elvtársak, akikre legjobban vártam: Uhrin György, Szabó István, Bartos Pál, Varjú Pál. Fekécs Imre és még néhányan túl a Körösön meg Mezőtúr, Túrkeve határában bújkálnak. Erről Hornok Franci, Uhrin György menyasszonya értesített. Azokkal csak üzenetváltásként érintkezhettem. Akikkel találkoztam, és nem ismertem jól a forradalom utáni tevékenységüket, még jobbnak véltem, csak óvatosan beszélgetni... Nagyhatalom a fegyveres terror. Az éhség és az emberi méltóságot meggyalázás azonban még annál is nagyobb.,. Piaci napon és vasárnap délelőtt tilalom ellenére is gyülekeztünk a piactéren. Újévi béresfogadáson kívül régidők óta az az embervásár. A gazdák ott szokták válogatni a megfelelő munkásokat. Ezen a tavaszon nem kelendő az emberáru 474