Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hunya István: Fehérterror Endrődön és Gyomán 1919-ben

Arra nem emlékeztek, hogyan vitték őket vissza a fogdába. Harmadik nap a község kocsiso és két közsgi rendőr az apát kocsira tették és hazahozták. Gyurit, az erős természetű legényt menyasszonya és öccse támogatták haza. Néhány nap múltán, mikor halló- és emlékezőképességük visszatért, hallották, az antant misszió angol megbízottja akkor kezdte vizsgálni a terroristák munkáját, mikor a különítmény Gyomán, Endrődön garázdálkodott. Nyilván annak hatására tűntek el Gyoméról. — Lehetséges. Mielőtt Pestről hazajöttem, hallottam, az angol megbízott az internáló táborokat is meg akarja nézni — mondtam bizonytalan vigaszul. — En azért hiszem, öcsém — mondta halkan Uhrin bácsi —, az az igaz, mert ahogy el voltak vadulva a pulyka- meg kakastollasok, minket élve nem engedtek volna ki! Nem mert az a kormány, amelyik ránk szabadította a bandát, az nem fékezi meg. Fia, felesége támogatásával felült az ágyon Uhrin bácsi, ősz fején ráncos, sápadt, sovány arcán már behegedtek a sebek, csak nvomai fénylettek, mintha rájuk keresztül sugárzott volna ki az öntudat, a törhetetlen akaraterő. Szemei még nem tisztultak a vértől, de már biztatás ragyogott bennük: — Nem pusztultunk el, Pista öcsém! Csak úgy jártunk, mint az elhatalmasodó gaz fölé vergődő nemesnövény..., melyet első virágzása idején, mielőtt érett gyümölcsét meghozta volna, legázolta egy bőszült csorda. Nehéz lélegzés után nagy sóhajjal tört ki belőle: — Ej, piros mákvirág, piros mákvirág! De összetört érted ez a fehér világ... Na de így lesz ez fiam. amíg dúsgazdagok és szegény lázadók lesznek a földön ... Nem akarnak ők minket elpusztítani. Nem. mert ki rakná asztalukra a zsíros falatokat,.. . Ki gondoskodna fényűző életükről?... ők csak így akarnak velünk bánni rrnndi.g. mint most. ha éhségünkben rakott asztalukra merünk nyúlni egv nlvan falatért, amit mi teszünk oda . .. Amikor szükségük vn ránk, dolgoztatlak. . . . D" ha rrnnt ember, élni akarunk letanosnak. ütnek. Ütnek, amíg úgy vissza nem ütünk, hogy belé gebednek ... Ez az én tapasztalatom Ezt t' sem feddjétek, fiam! .. . — Addic nem halunk meg. édesapám, amíff úgv vissza nem ütünk! — szólt Gvur

;, a legénvfiú. — Lesz még nekimk «zabád, piros máiusunk! — C«ak azt se feledjétek — folv+atta fáradtan, halkan Uhrin bácsi. — úgy csak akkor üthetünk vissza, ha a szegénység többségének ereje e«vfH.t. lesz, és azt az eszközt ragadja meg, amelyet tavaly olvari könnyelműen eldobattaV velőnk.. Han.gia elfáradt, és ahogy a délutáni nan az ablakon átszűrődve arcába világított, olvan volt, mint egy komoly, határozottságot ábrázoló sárga szobor. Rajta úgv gázolt át a bőszült csorda, hogv többé nem emelkedhetett a gaz fölé. Nagy hatással nehezedett rám az a találkozás. Az angol gyámság híre kissé nyugtatta az agrárproletárokat. Voltak, akik úgv gondolták: megfékezi a csendőrök és a tiszti különítmények garázdálkodását. NPhéz volt, első napokban néhány elvtársat is meggyőzni, „angyalokká" nem válnak a csendőrök és a különítmény vérengző tagiai. Az angol gyámság eredményeként ugyan a tiszti különítmények és a c

'•endorse'; burkoltabb formában végezték tovább megfélemlítő tevékenységüket. Tény: az angol gyámság első napokban úgy hatott a proletárokat kínzó tiszti bandákra és a hatalomra jutókra, mint kegyetlen mostohára az, ha emberségesebb kéz meg akarja fogni a korbácsot, mellyel gyűlölt fiait meg nem érdemelten veri. A gyám előtt az ellenforradalmi társaság nyeldeste dühét. Olyan helyeken folytatta kegyetlenkedését, ahol nem látta, nem hallotta be nem avatott. Tehették. Élvezték a hatalmon levők támogatását, biztatását. Hamarosan híre járt: ..Megtalálták a gyám félrevezetése módszerét." Nem is ütközött az nehézségbe. Bebizonyosodott: a gyám is ember. Nem láthatott mindent. Nem is tudta, mit tegyen. A fájdalmában szenvedő „szülőhazának" voltak önfeláldozó lányai, akik fényes estélyeken forró kék és piros vérüket, szépségüket, testük minden báját áldozták és. . . És a gyám férfi lett: kéj és pénzsóvár. Ki csodálkozott emiatt? TJr volt. Magasrangú tőkés, képviselője osztálya erkölcsének, óhajának... A munkásság forra473