Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hunya István: Fehérterror Endrődön és Gyomán 1919-ben

tények dokumentumok emlékek FEHÉRTERROR ENDRÖDÖN ÉS GYOMÁN 1919-BEN HUNYA ISTVÁN (Endrőd) 1894), a magyar kommunista mozgalom és az annak részeként folyó földmunkás szervezkedés kiemelkedő harcosa. Az endrődi kubikoscsalád fia az első világháborúban orosz hadifogságba került, részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban, 1918-ban hazatérve egyik alapító tagja volt a KMP endrődi szervezetének. Az 1920-as évektől az illegális kommunista mozgalom egyik legaktívabb falusi szervezője volt. Az üldöztetés miatt 1932-től a felszabadulásig a Szovjetunióban élt, Horthyék Magyarországán az állandó börtön fenyegette. Az itt közölt részletben a Tanácsköztársaság megdöntése utáni endrődi és gyomai fehérterrorista garázdálkodásról és a mozgalom újjáéledésének kezdeteiről számol be Hunya István. Emlékezete szerint a Héjjas-különítmény egy osztaga követte el az endrődi és gyomai brutalitásokat, tagjai között volt a hírhedt tömeggyilkos Franczia Kiss Mihály is, akkor törzsőrmesteri rangban. Az itt olvasható eseményekről írott források nem maradtak fent, ez a visszaemlékezés értékét meghatványozza. (Szerk.) Simon öcsém a proletárdiktatúra megszűnése után a páncélvonatosok jó bőrruháját polgárival cserélte el, és eugusztusban baj nélkül haza ért. A cséplésnél dolgozott. A románok nem háborgatták ... Nehézség nem mutatkozott a családban. Apám a múlt évben a Gajsz [Geist] pusztán aratott. Két húgom répamunkások voltak. Négyünk keresete újig szegényesen elég lesz. Simon öcsém, mivel Elek bátyámnak Zuberec-zugban árendás földje van, náluk lesz novemberig. Mari húgom két hónapra a gyulavári uradalomba szerződött répamunkára. Móni húgom a szegedi paprikásokhoz hat hónapra. Apám a Gajsz pusztára iratkozott aratónak, de mert a háborús öt éve megviselte, helyette én leszek... Hazaérkezésem másnapján beszélgettük meg közös munkánkat. A családi terv, a rólam is gondoskodás, az április végi csendes, meleg napok nyugtatóan hatottak rám. A nagy kérdőjel azonban meg-meg zavarta nyugalmam. Mi történt azokkal, akik régebben haza jöttek? Talán a románok összefogdosták őket? ... Hogy e gondolatok ne zaklassanak, könyvet kerestem a sublótfiókban. Petőfi költeményei és az Ókor nagy kötete került elő a ruhák alól. Eleinte nehezen haladtam az olvasással, hiszen amióta elhagytam négy elemivel az iskolát, könyv nem volt a kezemben. Vasárnap reggel apám, Simon a községbe mentek meghallgatni a publikációt. [A községháza előtti nyilvános hirdetést.] Anyám, végezve reggeli munkáját, legkisebb öcsémmel leült mellém a napra, ahol olvasgattam és megkérdezte: 469