Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 1. szám - Oltvai Ferenc: A battonyai járás mezőgazdaságáank helyzete 1945-ben

(A dombegyházi adatokba a magyardombegyházi adatokat is be kell érteni.) A járás területén a 3172 családnak 17 170 kat. h.-at osztottak ki. A battonyai járás területén 3 hold volt az alsó határ. Battonyán 9, Dombegyházán és Mezőhegyesen 10—10 és Kevermesen 15 kat. h. volt a felső határ, amit az arra rászorultaknak ki tudtak adni. Becslésünk szerint az igénylők felét tudták csak kielégíteni, ennek következtében a viszonyok továbbra is feszültek voltak mind Battonyán, mind a szomszédos kovácsházi járás területén. A Battonyai Földigénylő Bizottság 1946. február havában a nép elégedetlenségének állandó növekedését látva a 12 meghagyott 100 holdas úri birtok igénybevételét kérte, azért is, mert ezek a földjeiket nem maguk művelik, hanem a mezőhegyesi cukorgyárnak adták bérbe. A kérést a járási nemzeti bizottság is magáévá tette. Hasonló megmozdulások folytak le a többi községben is. A földbirtokreform eredményeként jelentős eltolódás mutatkozott a birtokmegoszlásban. Megnövekedett a törpebirtokosok, azaz az 5 holdon aluliak száma, megszűnt a 100 holdon felülieké, megmaradt az 5—10 holdig, valamint a 100 holdig terjedő kategóriák száma. Battonyán pl. az 5 holdon aluliaké 807-tel, a 10 holdon aluliaké 232-vel növekedett.

1

6 A földek megművelésére nézve a birtoklásban bekövetkezett változásnak fontos következményei lettek Csanád megyében. A földosztás egyszeriben nem váltotta ki a föld megművelésének lázas igyekezetét. A hatóságok ennek abban látták a magyarázatát, hogy a földhöz juttatottak napszámból éltek. A közel eső uradalmakban napszámosként dolgoztak, vagy a gazdáknál aratást és kukoricakapálást vállaltak. A birtokok szétosztása miatt elestek a napszámtól, ami addig a fenntartásuk lényeges részét képezte. A napszámosok egyik szezontól a másikig éltek, akik nem rendelkeztek tartalékokkal. Jelentékeny részüknek még szerszámuk sem volt, amivel a juttatott földet meg tudták volna művelni. Mindezeket a megyei gazdasági felügyelő írta az újbirtokosokról.

1

7 Más okokat is találhatunk. A gazdák nem adtak igát az újgazdáknak, mert azok nem voltak hajlandók nekik dolgozni cserébe.

1

8 Mezőhegyesen azonban nagyon is ragaszkodtak az új birtokosok, a volt cselédek, a juttatott földhöz és a gépekhez. Gyakran előfordult, hogy összefogtak és erőszakkal hozták vissza azokat a traktorokat, amelyeket a mezőhegyesi állami birtok földjeiből részesült környékbeli községeknek juttattak.

1

9 1945. november 9-én Mezőhegyesen a községháza előtt tüntettek a „földreformosok" a birtoknak meghagyott gépek használata miatt. Még a jószágfelügyelőség alkalmazottai is bántalmazták a volt cselédeket, mert azok védték a gazdaságnak meghagyott eszközöket.

2

0 Ugyanis ők is felelősek voltak a birtok megműveléséért. 1945 tavaszán Csanád megyében 1944 őszéről 240 000 hold bemunkálatlan föld maradt. Április hóban tudtak csak üzemanyagot szerezni a traktorokhoz, de ezt Szőregről kellett elszállítani. A vasúti közlekedés nehézsége miatt mindenhova szekéren szállították a benzint és az olajat. Májusra még mindig 140 000 hold föld maradt bevetetlenül. Áprilisban azért haladt lassan ä földek megművelése, mert az embereket a földosztás foglalta le.

2

1 42