Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)
1970 / 1. szám - Oltvai Ferenc: A battonyai járás mezőgazdaságáank helyzete 1945-ben
c) Az elhagyott birtokok megművelése haszonbérbevétel útján Csanád megyében a földek megművelésének legeredményesebb módja 1944—45-ben a haszonbérbe adás volt. A hatóságok az addigi szokásnak megfelelően évi haszonbérül 200 kg búzát állapítottak meg, aminek fele fedezte az adót. Később maguk a hatóságok szállították le a bért, csak legyen, aki megművelje a földet. Korábban nem volt szükség a hatóság beavatkozására, mert mindig volt elég jelentkező bérletek átvételére. 1945-ben azonban a felmerült nehézségek, elsősorban az igaerő hiánya miatt olyan nehezen ment a megművelés, hogy a hatóságoknak gondot okozott a bérbeadás megszervezése. Általában pártközi bizottságokat szerveztek az elöljáróságok a bérbeadásra, de a nemzeti bizottságok is foglalkoztak a haszonbérbe adás propagandájával és a kebelükben együttműködő pártok között igyekeztek az együttes eljárást szorgalmazni. A haszonbérbe adás irányítása mögött ott voltak a kommunisták. A földek megművelése ugyanis döntő kérdés volt. Battonyán a kisemberek előtt népszerű Tajti Istvánt jelölték ki a bizottság vezetőjéül. A bizottságok a haszonbérek megállapításával is foglalkoztak. 1945. február közepén, amikor már látták, hogy nehezen veszik bérbe a gazdátlanul maradt földeket, azt kérték a battonyai elöljáróságtól, hogy 2 q búza helyett elégedjenek meg 150 kg-mal, mert tavasszal kézierővel fog csak menni a művelés, hiszen igaerő akkor sem lesz. 2 2 Két hét múlva a nemzeti bizottság leszállította a haszonbért 1 q-ra, csak akadjon vállalkozó, aki átveszi a földeket. A Battonyai Nemzeti Bizottság 1945. március 3-án azt is kimondotta, hogy már csak az évi közadóját kell a haszonbérlőknek megfizetni és más haszonbért nem szabad követelni. Kihirdették, hogy ki mennyit akar, annyit vehet át, akár veteményföldnek is. 2 3 Megyeszerte akciót indítottak az elhagyott nagybirtokok bérbeadására. A főispán kihirdette, hogy elsősorban a cselédségnek és a szegődményeseknek, azután az iparosoknak és a helybeli nincsteleneknek, akik t.i. nem részesültek ellátmányban, vagy már felélték azt, juttassanak bérletet, akár 5 holdig is. Azonban éppen a jelentkező földosztási igényekre tekintettel 1945 január végén a főispán kimondotta, hogy a bérbeadás még nem földosztás, nehogy azt gondolják a bérbevevők. 2 4 A szerződésileg megállapított bért nem fizették meg mindenütt. Kevermesen például március közepéig egy fillér sem folyt be ezen a címen. Általában az egész tavasz folyamán nehezen ment a bérbeadás. Dombegyházán 1945 február végén ugyan minden földet kiadtak haszonbérbe, de jelezte a hatóság, hogy a községben mindössze 50 pár iga van és ez az 1000 hold megműveléséhez nagyon kevés. 2 5 A haszonbérbe adás a battonyai járás területén 1945 március végére sikerült. Az akció hozzájárult a földek megműveléséhez, amit sok esetben igaerő nélkül, ásóval, kapával végeztek el a nincstelenek, mert hiszen elsősorban közülük kerültek ki a bérbevevők. Általános volt, hogy azért vették bérbe a földet, mert úgy gondolták, hogy az rövidesen az övéké lesz. 43
