Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)
1970 / 3. szám - Pogányné dr. Iványi Anna: Adalékok a Csanád megyei nemzeti bizottságok történetéhez
nemzeti bizottság mint szerv, hanem egyes tagjai, mint a koalíciós pártok képviselői nyilatkozzanak az igazolások ügyében. A javaslat mögött minden valószínűség szerint a nemzeti bizottságnak mint testületnek azon szándeka húzódik meg, hogy ne kelljen vállalnia a felelősséget a döntésekért, csupán mint keret kíván működni a pártok együttműködésében. A fasiszta reakció legaktívabb csoportja, a nyilasok elleni küzdelem döntő része volt a fasizmus elleni harcnak. Csanád megyében a nyilas fertőzés alapvetően nem érintette a tömegeket, de szociális demagógiája bizonyos mértékig hatott. Kedvelt módszere volt a pártnak, hogy tagként szerepeltetett katonákat, gazdasági cselédeket — anélkül, hogy azok tudtak volna róla. A párt szociális demagógiája veszélyes csapda volt a háború nehézségeit nehezen tűrő emberek számára. A földosztás ígérete, nyersanyagok beszerzésének megkönnyítése vonzotta a földnélkülieket, kisiparosokat. A nyilas párt tagjai között természetesen nem mindenki volt áldozat. A nemzeti bizottságnak ügyelnie kellett arra, hogy a „megtévedés" ne jelentsen mentséget azoknak, akik tudatosan, politikai meggyőződésből lettek a párt tagjai. A nemzeti bizottság végül olyan határozatot fogadott el — csatlaKozva az ország más bizottságaihoz, hogy nyilas nem lehet demokratikus párt tagja, legfeljebb a szakszervezeté. 1 6 Ez — mint később látni fogjuk — szükséges és hatékony eszköz volt a reakció távoltartására a demokratikus pártoktól, betartásának mértéke pedig a koalíciós pártok demokratikusságának fokmérője lett. Elfogadja és alkalmazza Csanád megye nemzeti bizottsága a Karcagi Nemzeti Bizottság azon memorandumát, amely szerint azok, akik csatlakoztak a Szálasi kormányhoz és elmenekültek a Vörös Hadsereg elől, hazajövetelük után közmunkára fogassanak, táborban elkülönítve ,hogy ne befolyásolhassák a tömegeket. Egy határozat elvi elfogadása és annak gyakorlati alkalmazása között azonban esetenként nagy a távolság. A kaszapsri nemzeti bizottság elnöke pl. korábban a kormánypárt mellett aktívan politizált, mégsem vetődött fel leváltása. A Makói Hírlap közbelépése volt szükséges ahhoz, hogy új elnöke legyen a bizottságnak, akkor sem leváltással, hanem a régi lemondásával. A különböző néven és formában szervezkedő reakció figyelmeztette jelenlétére a nemzeti bizottságot. 1945. februárjában Makón a rendőrség leleplezte a Magyar Tudományos Fajvédő Egyesület Kettőskereszt Fajvédő Etelközi Társaság néven működő szervezetét. Tagjai benn voltak minden állami testületben, főleg az értelmiségből, városi, megyei hivatalnokokból álltak. Ezzel egyidőben zavarja szét a kunágotai nemzeti bizottság az iparosok klujában szervezett Polgári Olvasókört, amelynek alapszabálya szerint tagjai csak politikamentes tevékenységet folytathattak. A nemzeti bizottság azzal oszlatja fel, hogy tagjai ismeretében nem tartja valószínűnek a politikamentességet, még ha igaz lenne sem felel meg a politikamentes magatartás a demokrácia érdekeinek. 1 7 A „nyilas", „fasiszta" — nemcsak és nem elsősorban párttagság jelölése a nemzeti bizottságok szóhasználatában, hanem politikai magatartásé. „Fa424
