Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 3. szám - Pogányné dr. Iványi Anna: Adalékok a Csanád megyei nemzeti bizottságok történetéhez

siszta" a felsőbb utasításra munkásokat elbocsátó útbiztos, a leventeoktató, gyermekeket verő tanító, a munkásokkal embertelenül bánó nagygazda. ,,Fasiszta" a Mezőkovácsházi Termelő Bizottság két tagja, amiért a hazatérő zsidókat a cigányokkal együtt közmunkára rendelte ki. Harc a földosztásért, a termelés megindításáért. A nemzeti bizottságok és a magántulajdon A földkérdés igen hamar felvetődik a megyében, hiszen Csanád alapvetően mezőgazdasági terület, földmegoszlása igen kedvezőtlen, a cselédek száma jóval meghaladja az önállóan gazdálkodók számát. A felszabadulás után rövidesen a falvak központi problémája lesz ez, elsősorban a bérlők vetik fel. Nem akarják a más földjét művelni, de nem biztosak abban, hogy tulajdonként megkapják. Ez a bizonytalanság a termelés megindulását komolyan akadályozta s ez indította a Kommunista Párt helyi szervezeteit több faluban, hegy mindenkinek annyi földet adjon ki bevetésre, amennyinek a művelését vállalni tudja. Ezek az őszi „földosztások" nem a megyei szervek vezetésével, utasítására történtek, a helyi erőviszonyok szerint alakultak.

1

8 A későbbiek során — különösen a földjüket visszakövetelő birtokosokkal szemben — sokszor hivatkoztak erre a kiosztásra, jó érzékkel azt bizonyítva, hogy az elmenekült gazda helyett dolgoztak, a föld tehát őket illeti. Ez a kiosztás rendszertelen, ötletszerű volt, később gyakran került kiigazításra. Mégis igen jelentős, mert lendületbe hozta a háborúban kimerült, elkeseredett embereket, célt adott a küzdelemnek és kész tények elé állította a visszatérő birtokosokat. Népgazdasági szempontból is igen pozitív, elősegítette az élelmiszerben szűkölködő ország ellátását. Az 1945 elejéin a koalíciós alapon létrejött nemzeti bizottságok erre a megindult mozgalomra támaszkodtak. A battonyai nemzeti bizottság 1945. február 17-i jegyzőkönyve követeli: „...ne csak Ígérjük, hanem adjuk is oda a munkásnak a földet. . . mert 100%-kal több termés lesz, ha a magyar munkás mint sajátját munkálja meg a földeket." A kiosztás sürgős, ezért végrehajtására egy bizottságot hozott létre.

1

9 A megyei Nemzeti Bizottság élére áll a mozgalomnak, földreform-előkészítő bizottságot szervez koalíciós alapon. Ez a szerv lényegében a későbbi földigénylő bizottságok munkájának egy részét végzi el: felméri az igényeket, a rendelkezésre álló földterületet, elosztási tervet készít. A Kisgazdapárt a tulajdon védelmében a törvényesség, a rend jelszavával lép föl. Az előkészítő bizottságban való részvételt mégsem tagadhatja meg, hiszen ezzel kirekesztené magát e fontos kérdés megoldásából. A megyei Nemzeti Bizottság jó érzékkel elsősorban a gazdasági indokot hangsúlyozza, amikor a kiosztás szükségességét igazolja: „Fő cél most a földek bemunkálása és nem szabad semmiféle mellékkörülményt figyelembe venni. Mégha a bemunkáló semmi haszonbért nem fizet, akkor is. oda kell neki a földet adni, mert az a fontos, hogy a földben vetés legyen."

2

0 Sürgette ezt az intézkedést a földmunkásszakszervezet is, amely szintén a bérbeadást követelte. A nemzeti bizottságok így megindították a földosztást, 425