Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 3. szám - Implom József: A Békés Megyei Levéltár Tessedik-irataiból

8. Hogyha fölséges császárunk s királyunk, a mi legkedvesebb atyánk kegyelmes szemmel megtekéntendi a mi jövendőbéli viszontagságainkat s visszálkodásainkat, melyek azon mezőbül fognak üdővel származni, csalhatatlanul meg vagyunk abba győzettetve, hogy minékünk abba is mint értetlen s együgyű saját gyermekeinek a mi kéntelenségből való eredett vétkeinket kegyelmesen megengedi, és a mi hirtelenkedésünket, gondolatlanságunkat és gyarlóságunkat mint kegyes atya a kegyelemnek palástjával béfödözi, és ha jónak és az országunknak hasznosnak találja, s megösméri kettős tiszteletre méltó prédikátor urunk iparkodását. azon reménységben vagyunk, hogy azon mezőt, melyet ő királyi fölsége kegyelmesen nékünk oda méltóztatott engedni, bizonyosan odaengedi [ő] kettős tisztelendőségének a mi mezőnk nélkül is, őtisztelendősége pedig azon bizonyos mezőbül járandó hasznot az institútumára fordíthatja. 9. Kérjük alázatosan [a] nemes kontuberniumnak [„atyafiságnak"] deputációját, hogy a mi iskoláink oly karba tétettessenek már egyszer, micsodás végre építettük mi azokat nagy iparkodásunkkal, szorgalmatosságunkkal s nagy közönséges költségünkkel, azaz hogy azokba ez időtül fogva az ifjúság mindenféle hasznos tudományokban előmenetelt vehetne, s szorgalmatosan taníttatna, mégpedig a legszükségesebb nyelvekbe mindjárást az első belépésektől fogva, hogy hozzászoktatódna és magát ahhoz készíttetné, hogy ennekutána, amidőn ezekbe elvégzi tudományát, alkalmatos lehessen némely közülek más főbb oskolákban is nagyobb tudományoknak megtanulására. 10. őtisztelendősége prédikátor urunk ugyan egy esztendőt kért volt csak magának, hogy az ő sok fáradságiért engednénk meg néki esztendeig az új iskolákba fabrikáját behozni, azt örömest is megcselekedtük az őkegyelme kívánságára, de azt is azon kifogás [feltétel] alatt kívánta, hogy ha esztendő eltelve nem fogna a böcsületes községnek tetszeni azon fabrikát az oskolákba tartani, ő örömest el fog attul állani, és hogy minden szerszámokat kihordat belőlük, s amellett. . . [ha] kár talál lenni, azt mind őtisztelendősége fogja szenvedni, és hogy azt sohasem fogja a községen keresni. Eltölt az esztendő, s felül is, mégsem érhettük el célyunkat ekkoráig. Azért is könyörgünk, hogy már egyszer az egész országban az a hír futamodna el, hogy a szarvasi oskolákba többé nem dalolnak a fabrikánsok, hanem egyedül csupáncsak az ifjúság taníttatik az hasznos oskolabéli tudományokban. 11. Könyörgünk utoljára azért, hogy az újonnand hívattatott tanítóinknak ... az ő oktatásoknak módjokrul az eklézsia törvénye szerint szükséges zsinórmértékek kiadatnának, s nékiek a tanításmódjok eleikbe terjesztetnék, és hogy ők ne kénteleníttetnének függeni egyik vagy másik prédikátor úrtul, mintegy rabok, hanem aki micsodás talentumokat mutathat maga tudományában, hogy azokban egész tehetsége szerint szabadon taníthassa s oktathassa a mi gyermekeinket, s különösen pedig az olyanokban, amelyek nemcsak a jövendő testi életnek szerencséjére szolgálnának, hanem amelyek az örök boldogságra is tartoznának s vezetnének, — úgy nemkülönben az ő fizetések felöl is, hogy újonnand új rendtartás szabattassék, s egynek is, másnak is az ő tanításában való érdeme szerint tisztességes vokátor [a fizetést közlő hívólevél, hívány] adattatna ki, amelyen minden zúgolódás és nyögés nélkül folytathatná a maga tisztségét és hivatalját, és tisztességesen élősködhetne [megélhetne], s kvártélya is lehetne kinek-kinek közülök . . . 386