Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 1. szám - Gecsényi Lajos: Baloldali erők harca a fasizmus és a háború ellen Békés megyében (1941-1942)

a különböző magánlakásokon, egyleti helyiségekben. A résztvevők, a forradalmi munkásmozgalom régi kipróbált harcosai mellett mind nagyobb szóhoz jutottak a fiatalok is. Valamennyi próbálkozás hallatlan nehézségek közepette ment végbe. Az illegális kommunista sejteket, csoportokat még 1937ben' szétverték, a szociáldemokrata pártszervezetek egy része az állandó hatósági zaklatás ellenére fenn tudott maradni, mások ,.önként" megszűntek vagy a tagok „fogytak el", rendőri felügyelettel, csendőri „beszélgetésekkel". A szervezeti kereteket így legfeljebb a földmunkás szövetség helyi csoportja vagy valamely népi egylet biztosíthatta. Endrődön 1940. március közepén a csendőrség arról értesült, hogy az endrődi Katholikus Kör és az Endrődi Földművelő Egylet helyiségeiben a tagok az egyesületi tulajdonban levő rádiókészülékeken éjjelente a moszkvai rádió magyar adásait hallgatták. Mindkét helyen már 1939 óta folytatták azt mintegy negyvenöt-ötvenen. A csendőrség a nyomozás során megállapította, hogy „nevezett egyének ... az egyleti helyiségükben azért jöttek össze tömegesen s azért maradtak a késő éjjeli órákig, hogy a moszkvai rádió kommunista propaganda előadásait hallgassák és azokat vitassák. A propaganda előadásokat rendszerint annak befejezéséig hallgatták és csak akkor távoztak lakásukra, amikor a rádión a kommunista internacionálé eljátszásával a leadást befejezték. A nyomozás folyamán megállapítást nyert, hogy a szélső baloldali eszmék felé hajló endrődi munkásság hangulatára és felfogásának kialakulására a propaganda előadások hallgatása káros befolyással van..." (kiemelés tőlem — G. L.)

1 Valamennyi rádióhallgató bíróság elé került, de a moszkvai rádió népszerűsége továbbra sem csökkent az endrődi kubikosok körében. Sőt igazi jelentőségét 1941. júniusa után nyerte el, amikor megindult a Kossuth rádió adása. A Kossuth rádió szerepéről, jelentőségéről a hazai antifasiszta harcban Kállai Gyula elvtárs írja az alábbiakat.

2 A moszkvai magyar kommunista emigráció kiemelkedő segítséget nyújtott a magyar függetlenségi mozgalom pártjainak, az egész magyar népnek a németellenes szabadságharchoz, a nemzet megmentésére. „A segítségnyújtás leghatékonyabb eszköze az 1941. szeptemberében megszervezett Kossuth rádió volt." A Kossuth rádió állandó harcot folytatott azért, hogy Magyarország szakítsa meg szövetségi viszonyát a fasiszta hatalmakkal, hogy a magyar néptömegek németellenes harcát minél szélesebb alapokra fektesse. Leleplezte Magyarország gazdasági kifosztását, az uralkodóosztályok hintapolitikáját. A háború kitörése azonban tovább tizedelte a megye haladó erőit. A csendőrség nyomozó parancsnokságának 1941. június 23-án kiadott körrendelete értelmében: ,,A német-orosz háború folytán változott politikai viszonyok előreláthatólag indokolttá teszik egyes nemkívánatos egyének szabad mozgásának korlátozását. Ilyenek az ismert kommunista vezetők s általában a bal

7 oldali szervezkedéssel alaposan gyanúsítható szervezők." A csendőrőrsök feladata az internálandó „gyanús" személyek névsorának haladéktalan összeállítása. Ez Békésben néhány nap alatt messzemenő „gondossággal" tör31